A Hinrich Alapítvány a születéskor várható élettartamot vizsgálta 29 nagy gazdaságban. Az adatok az ENSZ Humán Fejlődési Indexéből (UN HDI) származnak.
Egy ország nyitottsága a kereskedelemre meghatározhatja az alapvető erőforrásokhoz való hozzáférést, beleértve az orvosi ellátást, az egészségügyi szolgáltatásokat és a tápláló élelmiszereket. Ezenkívül a kereskedelempolitikák alakítják az oktatási infrastruktúra elérhetőségét, és elősegíthetik vagy akadályozhatják a munkahelyteremtést. Mindkét tényező kritikus a közegészségügy és a becsült élettartam javításában.
Japán fejlett egészségügyi rendszere, alacsony elhízási aránya és bűnözési szintje, valamint polgárai aktív életmódja mind hozzájárultak az ország kiemelkedően magas várható élettartamához.
Nem meglepő módon az élettartam szorosan összefügg az egy főre jutó GDP-vel is. Az alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országokban, köztük Mianmarban és Pápua Új-Guineában, általában alacsonyabb volt a várható élettartam. Ezzel szemben a magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országokban, mint például Ausztrália és Szingapúr, általában hosszabb ideig élnek az emberek.
Az Egyesült Államok az egyetlen olyan fejlett ország, amelyik nem rendelkezik általános egészségügyi lefedettséggel. Az USA a második helyen áll az egy főre jutó GDP rangsorában, az élettartam esetében azonban csak a 12. helyet foglalja el.
