Globálisan összesen 660 tőzsdei bevezetés (IPO) történt 2018 első hat hónapjában, ami 21 százalékos gyengülést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az idei, alacsonyabb számú IPO tranzakciók teljes értéke ugyanakkor 5 százalékos emelkedéssel 94,3 milliárd dollárra nőtt, ami 2015 első féléve óta a legmagasabb eredmény.
Az európai kibocsátókat a geopolitikai bizonytalanságok és az új kereskedelempolitikai lépések tették óvatossá az EY nemzetközi riportja szerint. A kontinensen 13 százalékkal csökkent a nyilvános forgalomba hozatalok száma az első félévben. Hasonló a helyzet az ázsiai csendes-óceáni térségben is, ahol a tőzsdére menő vállalkozások száma több mint harmadával, értéke pedig közel ötödével esett az év első felében.
Ennek ellenére az ázsiai régióban történt a globális részvénykibocsátás közel fele (46%), ami a teljes IPO-összérték közel harmadát (31%) teszi ki. A befektetők továbbra is aktívan érdeklődnek a térség iránt: Japánban a kibocsátások száma az idei második negyedévben 75 százalékkal, értéke pedig 202 százalékkal növekedett az első negyedévhez képest.
Az amerikai kontinens dacol a piaci ingadozásokkal: a tőzsdei bevezetések értéke 31 százalékkal 35,3 milliárd dollárra növekedett az első hat hónapban, amivel a kontinens négy év után újra globálisan az első helyre került.A földrész részvénykibocsátásainak közel háromnegyede az Egyesült Államokban valósult meg.
Míg 2013 óta az egészségügyi cégek domináltak, 2018 első féléve már a technológiai vállalatok tőzsdei bevezetéséről szólt az Egyesült Államokban. Globálisan is hasonló a helyzet, a technológiai, az ipari és a fogyasztási cikkekkel foglalkozó szervezetek a legaktívabb részvénykibocsátók. Az év második félévében az IT mellett a pénzügyi szolgáltatások kerülnek előtérbe, de egy sor biotechnológiai IPO révén az egészségügy is az öt legaktívabb szektor között marad.
