A munkaerő-toborzás témakörében a válaszadók többsége abszolút nyitottságot mutat az új munkaerő felvételére, a vállalatok alkalmazotti körének bővítése jelenleg is zajlik – derült ki a Humán Centrum Kft. felméréséből. A válaszok alapján a betanított, a segéd- és szakmunkások, valamint az ügyviteli alkalmazottak a legkeresettebbek. Szintén számottevő a különböző mérnökök (építész- folyamat- minőségbiztosítási- és villamosmérnök), illetve a gyakorlati tudással és tapasztalattal rendelkező szakértők, specialisták hiánya. A munkaerő-állomány bővítésének mértéke a válaszadó cégek mintegy 60%-ánál maximum 10 főt jelent, 25%-ánál 11-50 fő között lehet.
Most kezd hiányozni a munkáltatói márka
A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz a munkaügyi osztály (HR) kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás, valamint a vállalat jó hírnevének elhanyagolása. A válaszok szerint azonban a munkaerő pótlásában a legnagyobb problémát az alacsony vállalati bérszínvonal jelenti, de még ha minden rendben is van, akkor sem áll rendelkezésre elegendő munkaerő a telephelyek körül, több pozícióban pedig aggasztó munkaerőhiány tapasztalható.
A kutatás szerint a fenti jelenség a közép-magyarországi régióban a leggyakoribb, de nagyobb mértékben megfigyelhető a közép- és nyugat-dunántúli területeken is. A felmérés alapján az érintett vállalatoknál jellemzően gondot okoz még a munkaügyi osztály (HR) kapacitásának elégtelensége, a nem megfelelő toborzás-kiválasztás, valamint a munkáltatói márkaépítés hiánya.
A munkaerő-kölcsönzés tendenciái 2017-ben
Az adatokból jól látszik, hogy hazai viszonylatban a kölcsönzött munkavállalók alkalmazása, mint foglalkoztatási lehetőség a vállalatok 36%-ra jellemző, átlagosan 12 hónapnál hosszabb ideig vesznek igénybe ilyen típusú munkaerőt. A kölcsönzés nagyobb arányú alkalmazása könnyítheti a vállalatok munkaerő-gazdálkodásának nehézségeit. A válaszadók kétharmada úgy nyilatkozott, hogy a jövőben az eddigivel azonos szinten marad, vagy éppenséggel emelkedik a kölcsönzött dolgozók foglalkoztatásának aránya.
A munkaadók többsége nem foglalkoztat közvetlenül tanulókat: az iskolarendszerű gyakorlati képzésben résztvevő (pl. duális képzés, ösztöndíjas) diákok alkalmazása elenyésző. Mindemellett nyitottságot mutatnak a diákszövetkezetek bevonására, hiszen a vállalatok 30%-a tervezi a diákmunka tudatos bővítését. A cégek igen eltérően használják ki a diákszövetkezeti együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az adatok szerint egy-egy diák átlagosan 1-6 hónap közötti időtartamban lát el kisegítő vagy szakirányú tanulmányokat igénylő gyakornoki feladatokat. Alkalmazásukkal a foglalkoztatói ráfordítások csökkenthetőek a főállásúhoz hasonló besorolási díjazás mellett.
