A 2004. január 1-jétől működő Kutatási és Technológiai Innovációs Alap bevételi forrását biztosítja a belföldi székhelyű, a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó gazdasági társaságok által befizetendő innovációs járulék. Az elkülönített állami pénzalap rendeltetése a jogalkotó szándéka szerint az, hogy kiszámítható, biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, lehetővé tegye a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein megvalósuló kutatás-fejlesztés erősítését, a hazai és a külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését – olvasható az Adó szaklap cikkében, amelyet teljes formában együttműködő partnerünk, az Adó Online közölt.
Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) 3. § (1) bekezdése szerint az innovációs járulék megfizetésére – meghatározott kivételekkel – az Szt. hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok kötelezettek. E körbe a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság tartozik a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:89. §-a szerint.
(Fontos tudni, hogy május 31-e a céges beszámoló elkészítésének is a határideje!)
Az Atv. idézett rendelkezéséből következően nem kötelezett innovációs járulék fizetésére a külföldi székhelyű gazdálkodó, az egyéni vállalkozó, a polgári jogi társaság, az építőközösség, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-tv.) szerinti bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaság, betéti társaság, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai sem. Szintén nem terheli járulékfizetési kötelezettség azt a gazdálkodót, amely annak ellenére, hogy az Szt. alanya, nem minősül gazdasági társaságnak. Ilyen például a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a társasház, az erdőbirtokossági társulat, az ügyvédi iroda, az MRP szervezet, az egyház, az alapítvány, az egyesület, a költségvetési intézmény.
- az üzleti év első napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv-tv.) szerint mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság
- a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyon Zrt., a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság
- a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága a cégbejegyzés évében
- a közhasznú nonprofit gazdasági társaság
A gazdasági társaságok besorolása a Kkv-tv. alapján
A kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg
A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg
A Kkv-tv.-ben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor – általános esetben a december 31-én – érvényes deviza-középárfolyamot kell alkalmazni (naptári év szerinti üzleti évet feltételezve). Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza-középárfolyamot kell alkalmazni (tehát a tevékenységét 2014-ban kezdő vállalkozásnál a 2013. december 31-eit).
A Kkv-tv. 5. § (1)–(2) bekezdése határozza meg azt, hogy a fent részletezett mutatószámokat milyen nyilvántartások alapján kell figyelembe venni. E szerint az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján kell a besorolást elvégezni. Amennyiben a gazdasági társaság működési ideje 1 évnél rövidebb – például átalakulás esetén a jogutód első adóéve –, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Az évesítést úgy kell elvégezni, hogy az értékesítés nettó árbevételének összegét el kell osztani a beszámolóval lefedett működési napok számával, majd ezt megszorozni az adott naptári év napjainak számával. A foglalkoztatotti létszám, illetve a mérlegfőösszeg adatának évesítésére azonban ezek jellegéből következően nincs mód, így ezeket változatlanul hagyva, éves szintű mutatóknak kell tekinteni.
Eva-s vállalkozások
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai esetében úgy rendelkezik a Kkv-tv. 5. § (1) bekezdése, hogy az Eva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozás kkv-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie.
Tekintettel arra, hogy az idézett rendelkezés általánosságban határozza meg az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai esetében a minősítés alapját, így a nem bevételi nyilvántartást vezető eva-alany belföldi gazdasági társaságok méret szerinti besorolásakor is kizárólag a foglalkoztatotti létszámot kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy ezek a társaságok rendelkeznek beszámolóval (hiszen az Szt. alanyai).
Habár az Atv. 3. § (3) bekezdése mentesíti az innovációsjárulék-fizetés alól az újonnan alapított társaságokat a cégbejegyzés évében, érdemes megjegyezni azt, hogy az újonnan alapított vállalkozások, amelyek még nem rendelkeznek beszámolóval, az üzleti tervben foglalt adatok alapján végzik el a besorolást mindaddig, amíg a beszámolót el nem fogadják. Az újonnan alapított vállalkozásoknak az üzleti tervben foglalt adatokat nem kell évesíteni.
Az Atv. 2011. december 31-éig hatályos szövege a kis- és mikrovállalkozás fogalmi meghatározásánál csak a Kkv-tv.-nek a fent ismertetett gazdasági mutatószámokat tartalmazó rendelkezéseire utalt. Ez azt jelentette, hogy a vállalkozási méret meghatározásánál kizárólag e mutatókat kellett figyelembe venni, a Kkv-tv. további szabályait nem.
A 2012. január 1-jétől hatályos módosítás értelmében kikerült az Atv. szövegéből a Kkv-tv.-nek a mutatókra utaló rendelkezési helye. Mindez azt jelenti, hogy az új szabályozás értelmében a méret szerinti besorolás meghatározásához – azaz esetlegesen az innovációs járulék alóli mentesség megállapításához – a Kkv-tv. összes rendelkezését figyelembe kell venni, így különösen az alábbiakban ismertetett, a kapcsolódó, partner vállalkozások adataira, az állami és önkormányzati tulajdonra, illetve a kétéves szabályra vonatkozó rendelkezéseket.
A módosítás azt eredményezte, hogy bővült az innovációs árulék-fizetésre kötelezettek köre, továbbá a gazdasági társaságok méret szerinti besorolása azonos elvek alapján történik az innovációs járulék, illetve a társasági adó rendszerében.
A cikk teljes formában itt olvasható!
