A Magyar Közlöny 2015. évi 41. számában jelent meg a munka törvénykönyvének módosítása, ami pontosítja és kiegészíti a vasárnapi munkavégzés alapján vasárnapi bérpótlékra jogosultak körét. A munka törvénykönyve alapesetben - bizonyos feltételekkel - ötvenszázalékos vasárnapi bérpótlékot ír elő a hét utolsó napján dolgozóknak. Nem jár vasárnapi bérpótlék a pékáru és tejterméket, az újságot, virágot árusító , a sportlétesítményekben üzemelő üzletekben vasárnap dolgozó munkavállalóknak. Nem illeti meg vasárnapi bérpótlék a munkavállalókat akkor sem, ha olyan üzletben dolgoznak vasárnap, melyek az 53/2015. (III.17.) Kormányrendelet alapján a főjegyző, illetve a jegyző által kiállított engedély alapján mentesülnek a nyitva tartási tilalom alól. Nem jár vasárnapi bérpótlék a 200 négyzetmétert meg nem haladó üzletben dolgozó segítő családtagnak sem – figyelmeztet a Saldo adótanácsadó cég.
A mostani módosítás azonban rögzíti: azoknak a kereskedelmi alkalmazottaknak, akik olyan üzletben dolgoznak, amely - a vasárnapi kereskedelmi munkavégzésről szóló új szabályok alapján - csak az adventi vasárnapokon és az adott év egy tetszőleges vasárnapján nyithat ki, ezekre a napokra százszázalékos pótlék jár. A törvényalkotási bizottság módosító javaslatának indoklásában példaként említik az ezeken a napokon dolgozó eladókat, boltvezetőket, pultosokat, pénztárosokat, raktárosokat, szállítókat, árufeltöltőket, takarítókat és őröket. A dupla vasárnapi bérpótlék a kereskedelemben december 24-ére és 31-ére is jár, ha azok vasárnapra esnek.
Vasárnapi bérpótlékot kell a munkáltatónak fizetni a többműszakos tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatály alá tartozó kereskedelmi tevékenységet folytató, kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint a kereskedelmi turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatottak vasárnapi rendes és rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésére – figyelmeztet együttműködő partnerünk, a Saldo Zrt.
A kereskedelemről szóló törvény szintén március 27-től hatályos módosítás alapján a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény alkalmazásában kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősülnek egyrészről azok az üzletek, melyek kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytatnak, másrészről azok az üzletek is, melyek üzemanyagtöltő állomás területén találhatóak és nem értékesítenek üzemanyagot.
Kevesebb lesz a fizetés
„A vasárnapi munkavégzés hiánya érinti a munkavállalók számára fizetendő munkabér összegét is. Korábban a vasárnapi rendes munkavégzésért ötven százalékos bérpótlék járt. A hosszabb nyitva tartás következtében ugyan növekszik a délutáni műszakpótlékkal honorált munkaórák száma, de a munkabér – várhatóan – még így sem fogja eléri a vasárnapi munkavégzés kiesése miatt a korábbi bérszínvonalat” – hangsúlyozta a jogi szakértő.
(Mintegy negyedmillió munkavállalót érint a rendelkezés.)
A kereskedelemben a vasárnapi munkavégzést szerették a munkavállalók: hiszen rendes munkavégzés esetén 50 százalékos bérpótlékot kaptak. Ezt a lehetőséget a jövőben a jogszabály nem biztosítja, ezt a jövedelmet a hétköznapokon kellene megkeresniük, de a 18 óra utáni harminc százalékos pótlékkal még akkor sem jön vissza a kieső munkabér, ha a hét több napján is hat óra után túlórát vállalnak a munkavállalók.
