Nem csökkent a béren kívüli juttatások adóterhe?
Év elején ennek kapcsán megjelent egy tájékoztató NAV weboldalán. Az adómérték csökkenése azonban nem érinti: az egyes béren kívüli és egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt terhelő adó alapját, amely továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese.
Ezt volt, aki úgy értette, hogy a béren kívüli juttatások esetén nem csökkent az szja mértéke 16-ról 15 százalékra. „Pedig DE!” – hívta fel a figyelmet Fata László cafeteriaszakértő a CafeteriaTrend magazinban, amelyből együttműködő partnerünk, a HR Portál közölt részleteket.
„8. § Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 15 százaléka.” „69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások <70. §>, valamint a béren kívüli juttatások <71. §> után az adó a kifizetőt terheli.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese.” A NAV-tájékoztató arról szólt, hogy bár az szja csökkent 16-ról 15 százalékra, de az adó alapja továbbra is az érték 1,19-szerese. Erre azért hívta fel a figyelmet a NAV, mert több más juttatásfajta esetén ez a szorzó 1,19-ről 1,18-ra csökkent.
Az szja-t érintő idei változásokat összegyűjtő cikkünket itt találja!
A lakás méltányolhatóságának vizsgálatakor figyelembe kell venni a lakás telekár nélküli értékét?
Különböző helyzetekben a méltányolható lakásméret megállapításához bizony az ott lakók és a lakás szobaszámának vizsgálata mellett figyelembe kell venni a lakás telekár nélküli értékét is.
Ez a szabály 2014. előtt a lakáscélú támogatásra is igaz volt. 2014-ben azonban így változott az szja-törvény lakáscélú (hitel) támogatásra vonatkozó része: „A lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.”
Tehát az adómentességhez nem kell megfelelni a teljes méltányolhatósági feltételrendszernek. Kizárólag arra kell figyelni ezek közül, hogy a lakók számához képest a szobaszám ne haladja meg a méltányolható méret szobaszámát.
