Amikor valaki elindít egy vállalkozást, akkor minden funkciót ő lát el, tulajdonosként és ügyvezetőként erősen kötődik a vállalkozásához. „Ez az érzelmi kötődés később sem szűnik meg, és az a nagy előny, hogy ez a vállalkozó mindent megtesz ahhoz, hogy sikeres legyen a cég, hiszen a legjobban a gazda szeme hizlalja a disznót” – mondta dr. Menyhei Ákos jogász, a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. ügyvezetője a Piac&Profit által szervezett Céggondok, céges variációk című konferencián.
Viszont az ilyen erős érzelmi kötődés komoly hátrányokkal is jár, mivel egy idő után a vállalkozás növekedésének akadályává válik. Az alapító, cégvezető minden döntési jogkört, minden fontos információt a kezében tart. „Egy szimpla pékségből is kinőhet egy multinacionális hálózat, de az „egykezező” vállalkozás hátránya, hogy a cégvezetőn kívül senki sem tudja mi folyik a cégben. Az egyszemélyi vezetés legnagyobb hátránya, hogy ha a cégvezető bármilyen okból kiesik a folyamatból, vége a vállalkozásnak, hiszen a személye pótolhatatlan, nincs, aki folytassa a munkáját” – vélekedett a szakember. A másik hátulütője ennek az érzelmi kötődésnek, hogy a cégvezető túlértékeli a vállalkozás piaci helyzetét és a saját szerepét. „Mivel ő kötődik a vállalkozásához, azt hiszi, hogy az más számára is értékes, holott egy kívülálló csak a számok alapján fogja meghatározni a vállalkozás értékét” – hangsúlyozta Menyhei Ákos. Emiatt viszont a vállalkozó csak későn döbben rá – ha egyáltalán rájön, - hogy a cég életciklusában elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy szükségessé válik a változás.
Ideális esetben három körben oszlik meg egy családi vállalkozás vezetői köre: a tulajdoni jogokat gyakorlókból, a menedzsmentet adó személyekből, illetve a családból. Ez a három kör egy induló vállalkozásnál egybecsúszik, de ahogy növekszik a cég, egyre jobban távolodnak el egymástól. Egy életciklus elején járó vállalkozás alapítója az egész életét felteszi a cégére, ezért az ő fejében elcsúsznak a különböző pozíciók. A menedzsmentet túlértékeli, a tulajdonosi pozíció és a család szerepét alulértékeli. „Ezért elfelejti bevonni a következő generációt, abban hisz, hogy csak ő tudja a megfelelően ellátni a cégvezetést, így elmarad az utódláshoz szükséges oktatás, a család bevonása háttérbe szorul. Ebben az esetben két útja van a vállalkozásnak: megszűnés, vagy értékesítés” – hangsúlyozta a szakember. (Nem csoda, hogy a családi vállalkozások esetében háromból csak egynek sikerül átadnia a stafétabotot a családon belül.)
Sok vállalkozás ezt úgy oldja fel, hogy a családtól teljesen független menedzsmentet alkalmaz, ez viszont csapdahelyzetet eredményez. Független menedzsment esetén a család és a tulajdonosi jogokat gyakorlók köre elkülönül a cégvezetéstől, így a vezetés más motiváció mentén gondolkodik, mint a tulajdonosok. A menedzsment a vállalkozás továbbfejlesztésén gondolkodik, hiszen menedzsment jövedelmei, így nőnek, saját pozíciója így erősödik. A tulajdonosok viszont osztalékból részesülnek, így az érdekeik ütköznek, hiszen az osztalék a továbbfejlődéshez szükséges tőkét biztosítaná. „Hosszú távon ez oda vezethet, hogy a tulajdonosok nyomást gyakorolnak a menedzsmentre, hogy minél több osztalékot vehessenek ki, ami viszont a cég stagnálásához, a menedzsment motivációjának csökkenéséhez vezet” – emelte ki Menyhei Ákos, aki szerint ugyanakkor nem lehet elkerülni azt,.hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló személyen kívül más is döntési pozícióba kerüljön.
Ez a biztosíték a legrosszabb esetre: hogy a tulajdonos halálesete esetén a működés ne kerüljön veszélybe. Egy ilyen tragikus esetnél ugyanis a Ptk. kimondja a tulajdonjog átszállását, de az államigazgatási, jogi eljárás 6-8 hónapba kerül, ami alatt, ha nincs független vezető, a cég működése leáll. „Ha fél évig nincs aki utalja a fizetéseket, tárgyaljon a partnerekkel, akkor be is lehet zárni a boltot” – vélekedett a Primus Trust ügyvezetője. Ilyen esetben nagy segítség lehet, ha a cég működését szabályzat rögzíti: a legrosszabb esetben papírról vissza lehet követni, hogy kinek mi a feladata, mik a jogkörei, nem kell a teljes működési struktúrát „felderíteni”.
Egy oldalszámon is elcsúszhat a végrendelet
A szakember szerint az ideális eset az átlátható, egyszerű cégstruktúra, amiben a tulajdonosi jogokkal rendelkező család is rendelkezik döntési jogkörökkel, de a tulajdonosoktól független vezető is rendelkezésre áll. Ebben az esetben biztosítva van a cég zökkenőmentes működése és nem fenyeget az a veszély, hogy a tulajdonos kiesése esetén összedől a teljes vállalkozás.
Ezenkívül két verzió is van a cégátadásához: a családi alapítvány intézménye és a bizalmi vagyonkezelés. Míg a családi alapítvány létrehozását lehetővé tette az új Ptk., ebben a formában a vagyon átadása nem illetékmentes. A bizalmi vagyonkezelés intézménye viszont adósemleges, a vagyon ide helyezésének nincsenek külön adóvonzata, a vagyonkiadás osztalékadóhoz hasonlóan működik, a tőkekiadás viszont adómentes, csak akkor adóköteles, ha az eredeti tulajdonos és a kedvezményezett nem egyenesági rokon.
Esős napokra mindig kell tartalék
Fontos viszont, hogy a jövőre gondolva szétválasszuk a vállalkozás tevékenységéhez szükséges pénzeket és más vagyontárgyainkat. „Nem szabad olyat csinálni, hogy minden pénz a vállalkozásban legyen, ne rakjunk mindent ugyanabba a kosárba. A vállalkozás különböző kockázatokat hordozhat magában: üzemi baleset, vevői problémák, törvényi változások és még sok más, ami egyik pillanatról a másikra veszélybe sodorhatja a működését. Ezért érdemes szétválasztani az ingatlanokat, eszközöket és a vállalkozási tevékenységet. Az a helyes eljárás, ha saját magunktól béreljük az eszközöket és az ingatlanokat a tevékenységhez” – hangsúlyozta a szakember.
Ugyanakkor a pénzbeli megtakarításainkat se tartsuk egy helyen: ha Magyarországon vannak az ingatlanok, tevékenység és megtakarítások, akkor bármilyen gond, ami a magyar bankrendszer lefagyását eredményezi óriási kockázattal jár a vállalkozásnak. Ezért érdemes a legális megtakarításokat külföldön tartani.
