A cikk eredetileg laptársunk, az Mfor.hu oldalán jelent meg.
Néhány napja hozta nyilvánosságra a CNN, hogy Peruban csaknem félezer magas rangú állami tisztviselő, több miniszter és a 2020. november 9-éig regnált elnök, Martin Vizcarra és felesége is soron kívül, még azelőtt megkapta a koronavírus elleni védőoltást, hogy az országos oltási program végrehajtása elkezdődött volna, amelyből kiderült, milyen sorrendben, kik részesülhetnek a vakcinában. A kirobbant botrány hatására a soron kívül beoltottak közül két miniszter – az egészségügyi és a külügyi – is lemondott.
Az utóbbi hetekben Magyarországon is egyre több helyen lehetett találkozni azzal a „biztos forrásból származó” értesüléssel, miszerint hazai vállalatok felsővezetői (vezérigazgatók, vezérigazgató-helyettesek, igazgatósági és felügyelőbizottságok tagjai) közül olyanok kaptak koronavírus elleni védőoltást – több esetben meg is nevezve az illetőt –, akik erre még nem lennének jogosultak. Tudunk egy olyan topmenedzserről, akinek a felsőoktatásban is fontos szerepe van, és aki lapunknak áttételesen megerősítette, hogy megkapta az oltást, amire állítása szerint életkora és egészségi állapota alapján jogosult volt, bár tudomásunk szerint az oltás beadásának időpontjában az oltási terv végrehajtása még az idősebb korosztályokban folyt.
Eszerint az oltási sorrend a következő: 1. Egészségügyi dolgozók 2. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek 3. A Covid-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek 4. A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal 5. 16-18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek 6. Kritikus infrastruktúrában dolgozók 7. Valamennyi 16-18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak Az eredmény: a megkérdezettek egyetlen olyan felsővezetőt sem neveztek meg, akik soron kívül kaptak volna oltást. Érdemi választ tulajdonképpen csak két cég adott. Az egyik az MFB, amely azt írta, hogy „az oltás az oltási terv szerint halad, melyben a felsővezetők nem képeznek kiemelt oltási csoportot. Elsőként az egészségügyben dolgozók, második körben a bentlakásos szociális intézmények lakói és dolgozói, harmadik körben a regisztrált legidősebbek, negyedik körben a regisztrált 60 év alatti krónikus betegek oltása kezdődött meg és zajlik jelenleg is.” A másik a Magyar Telekom, amely – mint fogalmazott – „nem keres lehetőséget arra, hogy felsővezetői kivételezés útján, a hivatalos oltási rendet megkerülve jussanak előbb védőoltáshoz. Már a feltételezés is sértő minden etikusan működő vállalat és vállalatvezető számára, ezért határozottan el kell utasítsuk azt.” A legtöbben arra hivatkoztak válaszukban, hogy a Covid elleni védőoltásra vonatkozó adat egészségügyi adatnak minősül: OTP Bank: „Az, hogy valaki kapott-e oltást, fokozottan érzékeny személyes adat, így ez nem is hozzáférhető, és nem is megosztható.” Mészáros Csoport: "A Covid elleni védőoltásra vonatkozó adat egészségügyi adatnak minősül, amely a személyes adatok kategórián belül is egy magasabb védelmet élvező kategória, ezért a Mészáros Csoport, vagy annak bármely cége ilyen jellegű adatokat a munkavállalókról nem gyűjt és nem kezel." MKB Bank: „A kért információk személyes adatnak minősülnek, így nem áll módunkban választ adni.” Budapest Bank: „A felsővezetők – és általában a bank alkalmazottainak – koronavírus-oltásával kapcsolatos minden információ különleges személyi adatnak minősül, így az ezzel kapcsolatos kérdésekre nem áll módunkban válaszolni.” Takarékbank: Ilyen személyes adatot a Takarékbank nem gyűjthet és nem is gyűjt. Raiffeisen Bank: „A Raiffeisen Bank Zrt. vezetői is elkötelezettek a koronavírus elleni harcban, a kormányzati oltási tervnek megfelelően vehetnek, vesznek majd részt az országos oltási programban, az ebben való részvételt a bank munkavállalóinak esetében is támogatják. A feltett kérdésre, a vonatkozó hatályos adatvédelmi jogszabályok miatt konkrét választ adni nem tudunk, mert ezek az adatok az adott személyek különleges kategóriájú (egészségügyi) személyes adatainak minősülnek, melyeket a Raiffeisen Bank Zrt. nem kezeli.” Mások csupán annyit közöltek, hogy nem figyelik, felsővezetőik, alkalmazottaik közül kik vannak beoltva és kik nem: Magyar Nemzeti Bank: „Az MNB jelenleg nem követi nyomon dolgozói korona vírus elleni oltottságát.” K&H Bank: „Munkatársaink, beleértve a bankcsoport vezetőit is, a releváns állami oltási rend szerint kaphatják meg az oltást, mely önkéntes és nem tartjuk nyilván az e körbe tartozó adatokat.” UniCredit Bank: „Bankunk nem kezel a munkavállalói oltottságára vonatkozó adatot.” Végül voltak olyan cégek, amelyek válaszra sem méltattak. Ezek:
Átlátható, komoly oltási tervet a kormány még mindig nem hozott nyilvánosságra, ennek hiányában sokan a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjára szilveszter napján feltett és január 25-én módosított „A lakossági tájékoztató az oltási terv alapján (kivonat)” című közleményt tekintik irányadónak.
Megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), a nagybankokat, néhány hazai nagyvállalatot, vajon felsővezetőik között akad-e olyan, aki megkapta az oltást, akár az életkor, akár az egészségügyi állapota alapján, s ha igen, kik ők, s milyen alapon váltak jogosulttá a vakcinára.
Természetesen amennyiben ezek a cégek meggondolják magukat, az ő válaszukat is leközöljük.
