Ha a piaci szereplők számát, valamint árbevétel- és eredményadatait nézzük, összességében kedvező kép rajzolódik ki róluk, bár 2011 óta nehezebben megy az üzlet – állapítja meg a Bisnode elemzése. Az üzleti információszolgáltató szakértői az ital-nagykereskedő cégek 2007-től 2011 végéig tartó időszakra vonatkozó adatai alapján készítették az elemzést, mert nagyon sok vállalat 2012-es beszámolója még nem érkezett meg a hatóságokhoz. A 10 legnagyobb ital-nagykereskedő esetében már a 2012-es eddig elérhető pénzügyi adatokat is tartalmazza az elemzés.
Egyre többen vannak
Az adatokból kiderül, hogy egyre több társaság lépett be az ital-nagykereskedők piacára. 2007-ben még éves átlagban 525 cég volt jelen ezen a piacon, majd évről évre nőtt a számuk, 2011-ben pedig már több mint 800 társaságot jegyeztek a szektorban. Minden évben az érintett vállalkozások kétharmada adott számot a teljesítményéről, azaz szolgáltatott árbevételi és eredményadatokat, amelyekből világosan látszik, hogy bár az árbevétel 2010 után nem emelkedett a korábbi ütemben, de komolyabb visszaesést sem kellett elkönyvelniük.
Az árbevétel a 2007 és 2011 közötti időszak első felében jelentősen emelkedett: 2007-ben az adataikról beszámoló ital-nagykereskedők összesen 84 milliárd forintos árbevételt értek el, egy évvel később 126 milliárd forintot, 2009-ben pedig már 240 milliárd felett jártak. Ezt követően azonban fordulat következett, 2010-ben ugyanis 219,8 milliárdra rúgott az összforgalmuk, 2011-ben pedig 220,5 milliárdot tett ki, utóbbi számok minimális növekedést, lényegében stagnálást jelentenek éves összevetésben. Az egy cégre vetített árbevétel alakulásából az látszik, hogy 2007-ben egy ital-nagykereskedő átlagosan 227 milliós forgalmat produkált, ez 2009-re 514 millió forintra emelkedett, majd 2010-ben és 2011-ben 428, illetve 424 millió forint volt az egy vállalkozásra jutó árbevétel.
Felemás számok a nagyoknál
Nyereséges tevékenység az ital-nagykereskedelem, ez az eredményadatokból egyértelműen kiderül. Az érintett cégek összesített bruttó eredménye 2007 és 2011 között ugyanis 0,73–3,5 milliárd forint között szóródott. Az egy cégre eső átlagos adózás előtti nyereség pedig 2007-ben még 2 millió forint volt, ami 2009-re érte el csúcspontját, hiszen akkor 7 millió forint fölé ugrott. Majd az árbevétel visszaesésével párhuzamosan csökkent: 2010-ben 6,7 millió, 2011-ben pedig 6 millió forintot tett ki az egy cégre eső adózás előtti eredmény. A Bisnode elemzése szerint nemcsak a bruttó eredményük maradt pozitív tartományban, hanem a vizsgált időszakban az ital-nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozások nettó, vagyis adózás utáni eredménye is: 2007 és 2011 között a nettó eredményük 0,5–2,8 milliárd forintot ért el.
Az elemzésből kiderül továbbá, hogy a szektorban tevékenykedő tíz legnagyobb társaság összesített – több mint 70 milliárd forintos – forgalma az ágazat 2011-es, 220 milliárd forintos teljes árbevételének harmadát adta. A bruttó nyereségből jóval nagyobb volt a részesedésük, a szóban forgó tíz cég összesített adózás előtti eredménye elérte az 1,5 milliárd forintot 2011-ben, ami közel 50 százaléka az ágazat 2011-es 3,1 milliárd forintos bruttó eredményének.
Többen késnek, de többen fizetnek határidőre
Az ital-nagykereskedők fizetési magatartását vizsgálva az látszik, hogy az éves átlagos fizetési határidő alakulását nézve csökkenés következett be: 2010-ben még 26, 2011-ben és tavaly pedig 22-23 nap volt. Ezzel párhuzamosan az átlagos fizetési késedelem a 2010-ben feljegyzett 12 napról 2011-ben 15 napra nőtt, a múlt évben pedig már 18 napot tett ki. Ebből az derül ki, hogy a szigorodó fizetési határidőkhöz nagyobb késések társulnak a szektorban. Ugyanakkor a határidőre fizető cégek aránya javult: 2012-ben a társaságok 55 százaléka egyenlítette ki a számlát időben, egy évvel korábban csak 50, 2010-ben pedig 45 százalék volt ez az arány.
A Bisnode elemzése kiemeli, hogy mint minden ágazatban, az ital-nagykereskedőknél is fontos a partnerek fizetési magatartásának követése. A különböző mutatószámokból előre jelezhető, hogy egy vállalkozás milyen valószínűséggel válik fizetésképtelenné a következő egy évben, illetve milyen fegyelemmel fogja számláit kiegyenlíteni, ami a partnerek és a piac stabilitása szempontjából fontos tényező.
A szektorról az is elmondható, hogy a bedőlések szempontjából az átlagnál jobban teljesített az elmúlt tizenkét hónapban. Ezt jelzi, hogy a bedőlési arányokból képzett országos helyzetet mutató Bisnode Bedőlési Indexnél (BBI) jobb adatokat ért el az ágazat.
A cégek helyzetéről országos képet nyújtó BBI a 2013 júniusát megelőző 12 hónapban 3,39 százalékos volt, az ital-nagykereskedők ugyanebben az időszakban valamivel alacsonyabb, 3,12 százalékos bedőlési arányt értek el. Igaz, ugyanakkor a 2012 júniusát megelőző 12 hónapban az ital-nagykereskedők bedőlési mutatója 4,86 százalékos volt, ami meghaladta a Bisnode Bedőlési Index ugyanebben az időszakban mért 4,12 százalékos értékét.
