A hazai adórendszer adókedvezmények és adóalap-csökkentők formájában számos könnyítési lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak. Eddig azonban a kis- és középvállalkozások számára a fejlesztési adókedvezmény elérhetetlennek tűnt, mert az eredeti 500 millió forintos beruházási értékhatár túl magas volt a számukra. Szerencsére a belépési korlát idénre több lépcsőben a töredékére csökkent.
A társasági adó szabályai szerint adózó kis- és középvállalkozások immár 50 illetve 100 millió forint jelenértéket elérő beruházás esetén jogosultak idéntől a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére. A kedvezmény a jövőben fizetendő társasági adót csökkenti, érvényesítésére összesen 13 adóév áll rendelkezésre, amely a vállalkozás döntése alapján a beruházással létre hozott tárgyi eszköz üzembe helyezése évében, vagy az azt követő adóévben plusz további 12 adóévben lehet figyelembe venni. Legkésőbb a kedvezmény igénylésétől számított 16. adóévben lehet igénybe venni.
Az érvényesíthető adókedvezmény mértéke függ a vállalkozás székhelyétől és a beruházás üzembe helyezésének helyszínétől is. Az úgy nevezett támogatási intenzitást az Európai Unió által meghatározott regionális támogatási térkép alapján kell meghatározni. Közép- és Nyugat Dunántúlon az alaptámogatás 30 százalék, míg Pest megyében (Budapest kivételével) és a többi országrészben 50 százalék. Az alapintenzitáshoz azonban a kisvállalkozások 20 százalékos, míg a középvállalkozások 10 százalékos többlettámogatást kaphatnak. Így a kisvállalkozások fejlesztési adókedvezményes beruházásainak akár 70 százaléka is visszajárhat!
Az adókedvezmény a társasági adó csökkentése révén vehető igénybe, azaz amíg a támogatási keretet el nem érjük a fent részletezett 13 évben az egyébként fizetendő úgy nevezett számított társasági adó összegének csak 20 százalékát kell megfizetni. Ezzel a vállalkozásra érvényes társasági adókulcs nominálisan 9 százalékról 1,8 százalékra csökken.
Az adókedvezményeket azonban csak megfelelő felkészülés és körültekintés mellett szabad igénybe venni. Már a beruházás tervezésébe is érdemes hozzáértő adószakértőt bevonni – hangsúlyozta Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere. A fejlesztési adókedvezményekkel kapcsolatban ugyanis az adóhatóságnak ellenőrzési kötelezettsége van, jogszabály szerint az első igénybevételt követő 3 adóéven belül legalább egyszer kötelezően ellenőrizni kell a kedvezmény számítását és felhasználását.
A beruházást annak megkezdése előtt be kell jelenteni a Pénzügyminisztériumnak. Gyakorlatilag egy formanyomtatványt kell benyújtani a tervezett beruházásról, amelyet részletesen be kell mutatni.
A beruházás megvalósulása után minden hozzá kapcsolódó tárgyi eszközt és támogatott immateriális jószágot üzembe kell helyezni, és az adott településen kell üzemeltetni a kötelező üzemeltetési időszakon belül. Ez a kis- és középvállalkozások számára 3 év, amely időszak alatt az eszközt nem szabad elidegeníteni, azaz eladni vagy ingyenesen átadni. A beruházást legalább 25 százalékban saját (az állami támogatáson kívüli) forrásból kell finanszírozni. Emellett a beruházásra, az elismerhető költségekre, az adminisztrációra, az üzemeltetésre, kötelező létszámtartásra vonatkozóan további feltételek is vannak.
A fejlesztési adókedvezménnyel csak utólag – vagyis amikor a beruházás már nyereséget termel – lehet visszakapni a befektetett összeget, tehát először finanszírozni kell. Aki ezen az akadályon átjutott, még mindig szembesülhet azzal, hogy az alacsony társasági adókulcs mellett az egyébként hosszú felhasználási idő is kevés a kedvezmény felhasználására. Lehet, hogy a tervezett 70 egységből végül csak 60 egységet tud valaki megtakarítani. Ahhoz, hogy a teljes kedvezményt ténylegesen fel lehessen használni 9 százalékos társasági adókulcsnál, megfelelően nagy adófizetési kötelezettséggel is kell rendelkezni, hogy a kedvezményt legyen miből érvényesíteni.
