Csődeljárásban az egyezségkötés szabályait úgy pontosítja a jogalkotó, amely arra sarkallja az adóst, hogy a fizetési haladék alatt mindaddig próbáljon olyan egyezségi javaslatot kidolgozni, amely végül a hitelezők támogatását is elnyeri: az adós a módosítás eredményeképpen mindaddig átdolgozhatja az egyezségi javaslatot, amíg a törvényben meghatározott szavazatszámítás alapján azt legalább a hitelezők egynegyede támogatja. Ez a módosítás valószínűleg javítani fogja a sikeres csődegyezségek esélyeit.
A törvényjavaslat több határidőt meghosszabbít: csődeljárásban a fizetési haladék (moratórium) az elrendelő végzés közzétételétől számított 180. napot követő második munkanap 0 óráig fog tartani, ezáltal 60 nappal hosszabb lett a moratórium, illetve ehhez arányosítva az adósnak az egyezségi tárgyalásra a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belüli időpontra kell összehívnia a hitelezőket a korábbi 60 nap helyett. E határidők meghosszabbítása több lehetőséget biztosít a csődegyezség megkötésére, valamint mind az adós további működésének, mind a hitelezők igényeinek kielégítésének jobb esélyei lesznek.
A digitalizáció ezt a területet is elérte
Feltehetőleg a koronavírus világjárvány alatti kijárási korlátozás ideje alatt szerzett tapasztalatok alapján a Cstv.-ben is rögzítik az elektronikus hírközlő eszközök (pl. videokonferencia) használatát személyes találkozók helyett: felszámolási eljárásban a hitelező személyes jelenlét helyett ilyen módon is részt vehet a hitelezői gyűlésen. E módosítás úgyszintén javítani fogja a hitelezők hozzáállását, hogy valóban részt vegyenek ezeken az egyeztetéseken.
