A legtöbb kisvállalkozó szó szerint retteg a tartozás gondolatától, mégis sokszor válik fizetésképtelenné. Elég, ha egy nagyobb beszállító, megrendelő nem rendezi határidőre a számlát. Ugyanakkor sok cég még mindig szégyell – vagy különféle kifogások álcája mögé bújva nem akar – követeléskezelőhöz fordulni. Pedig a követeléskezelés nem szégyen, hanem szükséglet.
Ha már bírósági szakaszba jutott a követelésünk, nincs mit tenni, meg kell várnunk az ítéletet. Azonban gyakorta előfordul, hogy aki a perben alulmarad, nem, vagy nem időben fizeti ki a megítélt kártérítést, perköltséget vagy egyéb jogcímen járó összegeket. (A fizetési késedelmek még mindig a magyar vállalkozások mumusai.) Ebben az esetben újra irány a bíróság: végrehajtási lapot kell kérelmeznünk. Ennek kitöltéséhez itt adunk tanácsokat!
1. A nyomtatványnak az adós adataira vonatkozó pontját a legcélszerűbb az adós kérelem benyújtásakor hatályos cégkivonatának adatai alapján kitölteni. Fontos, hogy az adós és vagyona minél több adatát feltüntessük. Amennyiben a nyomtatvány kitöltése során a hatályos cégkivonat adatai alapján azt észleljük, hogy az adós időközben felszámolás alá került, úgy kérelmünket csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthetjük, a munkaügyi bírósághoz benyújtott kérelmünket pedig a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja majd.
2. A nyomtatvány végrehajtást kérő adataira vonatkozó pontját értelemszerűen a saját adataink alapján töltsük ki. Amennyiben a kérelmet jogi képviselőnk terjeszti elő, úgy a bíróság vizsgálja, hogy a meghatalmazást az alapeljárásban csatoltuk-e az iratokhoz. Ügyvédünk ugyanis nem töltheti ki a végrehajtást kérőként a nyomtatványt, mivel a bíróság alapperben hozott határozata a pervesztes felet (a végrehajtási eljárásban adóst) a pernyertes fél részére kötelezi a fizetési kötelezettségének teljesítésére.
Mikor verhetjük rá az adósra a költségeket?
A vállalkozások közötti szerződés alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén – a késedelmi kamaton felül – a jogosult 40 euró összegű behajtási költségátalányra tarthat igényt, ennek az adójogi és számviteli értelmezését tette közzé a NAV.
4. A bírósági gyakorlatban előfordul, hogy az adós tartozásáért felelős személyként a végrehajtást kérő feltünteti jogi személy adós esetében a cég ügyvezetőjét, azonban ennek a pontnak a kitöltésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha végrehajtás alapjául szolgáló jogerős határozatában a bíróság kifejezetten egyetemlegesen kötelezte a feleket (például perköltség megfizetésére), vagy rendelkezett az adós betéti társaság esetén a beltag II. r. (általában) alperes vagyonából történő másodlagos kielégítésről. Amennyiben nem igazoljuk, hogy az említett pontnál feltüntetett adós is felelősséggel tartozik a követelés kiegyenlítéséért, a bíróság mellőzi majd a megjelölt adós feltüntetését.
5. Végrehajtási kérelem benyújtásakor arról kell nyilatkoznunk, hogy az adós mely vagyontárgyaira kérjük a végrehajtás elrendelését. Az ismert vagyontárgyakra vonatkozó adatokat akkor is ki kell kitölteni, ha bárhol fellelhető vagyontárgyra kérjük a végrehajtást. Gépjármű esetében továbbá meg kell jelölni a felsorolt adatok közül (gyártmány, típus, rendszám, szín, kategória, alvázszám, motorszám, gyártás éve) a lehető legtöbbet. A végrehajtást kérő, vagyis a mi szempontunkból a legcélszerűbb megoldás lehet, ha a „bárhol fellelhető összes vagyontárgy” megjelölést választjuk abban az esetben, ha az adós konkrét vagyontárgyairól nem tudunk semmit.
Ráutaló magatartással is elismerhető a tartozás
Az új Polgári Törvénykönyv közvetve és közvetlenül is érintette a követeléskezelés szabályozását is. A legfontosabb változások az elévülést, a kezességet, a tartozáselismerést, a vezető tisztségviselők felelősségét és a késedelmes fizetés következményeit érintik.
