Honnan tudhatjuk, hogy még időben vagyunk-e? Hogyan kell számolni a jogi határidőket? – erre válaszol az Érthető Jog blogja.
A különböző jogi eljárásokban, hivatalos ügyekben különböző határidőkkel találkozhatunk. Honnan tudhatjuk, hogy milyen esetben mennyi a határidő?
Az irányadó határidőről mindig az ügyre vonatkozó, ahhoz kapcsolódó jogszabályban találunk iránymutatást.
A jogszabályok között vannak olyanok, melyek általánosságban tartalmazzák az eljárásokra vonatkozó szabályokat. Ilyen például a peres eljárásokat szabályozó Polgári perrendtartásról szóló törvény, vagy a büntető ügyek területén a büntetőeljárásról szóló törvény. Ezekben a törvényekben találhatjuk meg a bírósági eljárásokra vonatkozó szabályokat.
De nem csak az eljárási szabályok körében találhatunk előírást a határidőkkel kapcsolatban. Sok egyéb jogszabály is rendelkezik arról, hogy egy-egy esetben milyen határidőt kell betartani. Például a Munka Törvénykönyve is számos esetben tartalmaz határidőt, akár a szabadság kiadásnál, akár az azonnali hatályú felmondásnál, és még sorolhatnám.
Hogyan kell a jogi határidőt számolni?
Van, aki meg van győződve róla, hogy a munkanapokat kell figyelembe venni, a szombat és vasárnap nem számít. Kérdés lehet az is, hogy melyik az első nap, vagyis honnan számoljuk a határidőt? Bizony előfordult már, hogy valaki hosszasan győzködött arról, hogy a határidő első napja az a nap, amikor átvette a hivatalos levelet. Mi a helyes? Hogyan kell a határidőket számolni?
A választ ismét a különböző jogszabályok adják meg.
Nézzük meg példaként a Polgári Törvénykönyvben lévő határidő számítási szabályokat:
A napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani.
Ez annyit jelent, hogy ha egy levél átvételétől számítva 15 napos határidőnk van a válaszra, akkor a határidő első napja nem az a nap lesz, amikor átvettük a levelet, hanem a levél átvételét követő nap.„A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.”
Amennyiben péntektől számítva kéthetes határidőnk van valamire, akkor az két hét múlva pénteken jár le.
Ha június elsejétől van 2 hónapos határidőnk, akkor a határidő augusztus elsején jár le.
A 2019. március 20. napjától számított 1 éves határidő 2020. március 20-án fog letelni.
„Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.”
Amennyiben a határidő 2019. augusztus 20-án járt volna le, akkor a lejárat a következő munkanap lesz, ami 2019-ben augusztus 21. volt. Abban az esetben, ha augusztus 20. péntekre esett volna, akkor a határidő lejárta már augusztus 23. lett volna, hiszen szombat és vasárnap nem munkanap.
Minden esetben ugyanúgy kell számolni a határidőt?
Sok törvényben találunk rendelkezést a határidők számításával kapcsolatban. Szerencsére ezek a szabályok sok esetben megegyeznek, így van miből kiindulni.
Ugyanakkor eltérések is lehetnek. Például a polgári peres eljárásokat szabályozó törvény, a Polgári perrendtartás is szinte ugyanazokat a szabályokat tartalmazza, mint a Polgári Törvénykönyv. Van azonban némi eltérés is.
A Polgári perrendtartás (rövidítve Pp.) például azt is kimondja, hogy
„A bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő már a hivatali idő végével lejár.”
Vagyis a fenti szabály alapján bizonyos esetekben a nyitva álló határidő az utolsó napon akkor telik le, amikor a bíróság hivatali ideje véget ért. A Fővárosi Törvényszék hivatali ideje például munkanapokon 8-tól 16 óráig tart. Ez esetenként változhat is, erről a bíróság hivatalos internetes oldalán adnak tájékoztatást.
Jó tanács: mindig időben, még a határidő kezdetekor ellenőrizzük az adott helyzetre, eljárásra vonatkozó határidő számítási szabályt! Nem érdemes csak azért veszíteni, mert kicsúsztunk a határidőből.
