Gyökeresen átalakult a magyar autófinanszírozási piac a 2014. március 15-én életbe lépett Ptk. hatására: a hitelek szinte teljesen eltűntek, maradt helyette a lízing. Ennek oka, hogy a 2014. március 15. után megkötött autóhitel szerződésekben az új törvény már nem ad lehetőséget az opciós vételi jog kikötésére, amely eddig lényegében magát a fedezetet biztosította a finanszírozók számára. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy az ügyfél nem fizetése esetén a bank birtokba vegye, majd újraértékesítse a hitel fedezetéül szolgáló gépjárművet és a befolyt vételárból lezárja a fennálló tartozást – áll az Autóhitel Alkusz Zrt. legfrissebb elemzésében
Itt olvashatja összefoglalónkat az új Ptk.-val kapcsolatban!
„A törvényalkotói szándék az opciós vételi jog eltörlésével vélhetően az volt, hogy csökkenjen a hitelfelvevők kiszolgáltatottsága a bankokkal szemben arra az esetre, ha az ügyfél fizetésképtelenné válik. Mivel azonban így lényegében megszűnt az autóhitelek mögötti autófedezet, így a bankoknak csak a személyi kölcsönöknél megszokott kockázatok és az azokhoz kapcsolódó jóval magasabb kamatok mellett érné meg autóhiteleket nyújtani. Ez azonban egyaránt előnytelen lenne az ügyfél és a bank számára is, így lényegében majd minden piaci szereplő felfüggesztette a hitel termékek alkalmazását és helyette a lízing került előtérbe” – mutatott rá Orbán Imre, az Autóhitel Alkusz Zrt. vezérigazgatója.
A cégnél azt tapasztalták, hogy a finanszírozók legnagyobb része az extrém kockázatok vállalása helyett inkább áttért a biztonságosabb autólízing konstrukciókra. A szakértő ugyanakkor figyelmeztet: a lízingtermékekre nem vonatkozik a hitelek esetében 2012 áprilisában bevezetett THM-plafon. (A törvény szerint: fogyasztói hitelek esetében a kölcsön ára a jegybanki alapkamatnál legfeljebb 24 százalékponttal lehet magasabb.)
Mindemellett az ügyfeleknek fel kell keresniük egy közjegyzőt is, mivel regisztrálniuk kell a HBNY-be; ezt egy személy esetében csak egyszer kell megtenni, a további autólízingeknél már nem. Magánszemélyek esetében ez 5 ezer forintos költséget jelent, azonban az ügyfél mellett az adóstársnak is azonossági nyilatkozatot kell tennie, ami adóstársanként újabb 5 ezer forint. Nem természetes személyek esetében a közjegyzői költség nem személyenként, hanem óradíjban került meghatározásra, ami 6 ezer forint/óra, de legfeljebb 18 ezer forint.
Azonban az új Ptk. részben kedvező változásokat is hozott a lízingkonstrukciók piacára. Orbán Imre becslése szerint magánszemélyek esetében a lízingszerződés előtörlesztési és lezárási díja nagyjából 10-10 ezer forintos tételre zsugorodik a korábbi, akár több százezres tételről.
„Az új szabályozás szerint ugyanis a fogyasztónak minősülő magánszemélyek esetében, a bank csak a számára ténylegesen felmerülő költségeket terhelheti az ügyfélre a módosítás során, így megszűnik a lízing eddigi talán legnagyobb hátulütője, a sokszor több százezer forintos előtörlesztési vagy lezárási költség” – magyarázza a szakértő. Ugyanakkor ezek a kedvező költségek csak a fogyasztónak minősülő magánszemélyeket illetik meg az egyéni és társas vállalkozásoknak továbbra is az eddig megszokott, átlagosan 4% körüli lezárási díjakra kell számítaniuk, hangsúlyozza az Autóhitel Alkusz Zrt. vezérigazgatója.
Ezek a változások együttesen azt eredményezik, hogy az autóvásárlóknak még a korábbiaknál is jobban oda kell figyelniük arra, hogy milyen autófinanszírozási szerződést írnak alá az autókereskedésekben. Míg az alkuszi segítséggel elérhető autólízing konstrukciók az ingatlanfedezetes hitelekhez hasonlóan, akár 8-10%-os THM-mel is elérhetőek, addig az autókereskedésekben továbbra sem ritka, hogy az akár 20-30%-os kereskedői jutalékot tartalmazó autólízingek THM értéke akár a 35-40%-ot is elérheti. A szakértő felhívja a figyelmet: a magas THM-mel kínált konstrukciók több százezer vagy akár milliós felesleges többletköltségeket is okozhatnak az autósoknak, így még jóval a vásárlás előtt érdemes szakértő segítségét igénybe venni a megfelelő finanszírozás kiválasztásához.
