Élen Pest, végén Nógrád megye
A regisztrált hazai vállalkozások legnagyobb hányadát, 23 százalékát budapesti székhellyel vették nyilvántartásba, ezt követte Pest megye 12 százalékos részesedéssel. A legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna megyében volt, az országos szervezetszám mindössze 1,4, illetve 2,0 százaléka.
December végén 103 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására számuk jelentősen (30 százalékkal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt 15-ről 19 százalékra emelkedett.
Ezer lakosra 186 regisztrált cég jutott
A vállalkozási kedv Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Nógrád megyében.
A fővárosban a társas vállalkozások 9,2 százaléka került csődeljárás, kényszertörlés vagy felszámolási eljárás alá, 0,3 százalékponttal kisebb részük, mint egy évvel korábban. Az eljárás alá vont cégek részaránya a kft-k körében 10, a részvénytársaságoknál 6,5 százalékot tett ki.
Az önálló vállalkozók 46 százaléka fő-, 44 százaléka mellékfoglalkozásúként, 10 százaléka nyugdíjasként tevékenykedett. Fő- és mellékfoglalkozás keretében többen, nyugdíj mellett kevesebben vállalkoztak az egy évvel korábbinál. December végén Budapesten 26 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására számuk számottevően, 43 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya a fővárosban volt a legmagasabb, egy év alatt 17-ről 23 százalékra nőtt.
A KSH összesítése szerint főtevékenységük alapján a társas vállalkozások a kereskedelem, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az ingatlanügyletek területén, az önálló vállalkozók a társas vállalkozásokhoz hasonlóan az ingatlanügyletek és a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágakban fordultak elő leggyakrabban.
2020-ban a gazdasági-társadalmi folyamatokat meghatározták a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések. Ezek hatása egyes ágazatokban (például a turizmusban) a járvány első, márciustól júniusig tartó hulláma után is jelentős maradt, és a gazdasági szereplők fogyasztási, beruházási döntéseit továbbra is befolyásolta.
