Az elmúlt évek kedvező gazdasági növekedése ellenére Magyarország innovációs teljesítménye továbbra is elmarad az EU átlagtól a 2019-es Európai innovációs eredménytáblán. 2011 óta uniós szinten 8,8 százalékponttal nőtt az innovációs teljesítmény, hazánkban csupán 2,8 százalékponttal, így mérsékelt innovátorként a 23. helyen állunk. Ennek egyik fő oka, hogy a vállalati szektor K+F ráfordítása 72 százaléka az uniós átlagnak, és a kkv-k innovációs tevékenysége – a termék-, szolgáltatás- és szervezetfejlesztést tekintve is – csupán harmada az uniós vállalkozásoknak. Ez utóbbihoz kapnak segítséget a hazai kkv-k, ugyanis az Enterprise Europe Network hálózatán keresztül térítésmentesen vehetnek igénybe olyan innovációs auditot, amely átfogóan megmutatja a cégek innováció menedzsmentjének erősségeit és hiányosságait.
„Az innovatív termékek, szolgáltatások és üzleti modellek bevezetése piaci előnyökhöz juttatja a vállalkozásokat, ami többek között az árbevétel növekedését is jelenti. A jól működő innováció-menedzsment ugyanis átlagosan 25 százalékos bevételnövekedést eredményezhet. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy bár sok jó, innovatív ötlet születik a hazai vállalkozásokon belül, sok esetben hiányzik az ötlet menedzselése, az a folyamat, ami következetesen végig viszi az ötlet megvalósítását. Ezen kívánunk változtatni azzal, hogy kétfajta, nemzetközileg elismert módszertant alkalmazó, több száz euró értékű innovációs tanácsadást nyújtunk a vállalkozások számára, az Európai Bizottság támogatásának köszönhetően” – hangsúlyozta ki Hendrich Balázs, a magyarországi EEN konzorciumot vezető HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója.Innovációs eredmények a nemzetközi versenytársakkal összehasonlításban
A hazai kkv-k az EEN irodáiban országszerte igénybe vehetik az IMP3rove™ módszert, amit a világ egyik legelismertebb tanácsadó cége és a német technológiai fejlesztések központjának tartott Fraunhofer intézet dolgozott ki. Az elemzés lényege, hogy öt területen vizsgálja egy vállalkozás innovációs sikereit, ami magába foglalja a cég innovációs stratégiáját, szervezeti felépítését, belső kultúráját, az innovációs életciklus folyamatokat és az ötletek megvalósulását segítő anyagi feltételeket. A vállalkozás ezek alapján egy szoftver által készített, ún. benchmarking riportot kap kézhez, ami megmutatja, hogy a cég milyen innovációs eredményeket tud felmutatni, hogyan épül fel egy új termék vagy szolgáltatás életciklusa, illetve hogy hol tart a versenytársakhoz képest – mindezt globális viszonylatban, öt ország vállalkozásainak eredményeivel összehasonlítva.
Innovációs állapotfelmérés akár néhány nap alatt
A hazai és külföldi tanácsadó cégek által is alkalmazott Innovation Health Check (IHC) innovációs teljesítményértékelő módszer akár néhány nap alatt helyzetképet ad a vállalkozások innovációs folyamatairól. A felmérés 6 szempont – vállalati kultúra, az üzletmenet megértése, üzleti stratégia és struktúra, a vállalat képességei és erőforrásai, valamint és a meglevő innovációs folyamatok szintje – alapján vizsgálja a cégeket, majd képet ad az innovációs folyamatok erősségéről és a fejlesztendő területekről is, amelyek összességében alapjául szolgálnak egy vállalati akcióterv kidolgozásához.
„Az EEN a felméréseket követően sem engedi el a vállalkozások kezét. Miután a felmérés objektíven megmutatja, hogy hova kell és van értelme további energiát fektetni, a Hálózat szakértői a kkv-val közösen kifejlesztenek egy cselekvési tervet az azonosított problémák megoldására, majd segítenek annak végrehajtásában, és közreműködnek a további fejlesztési lehetőségek kijelölésében is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cég az igényeihez és fejlesztési területeihez igazodóan olyan szolgáltatásokat vehet igénybe, mint például a technológiai és K+F partnerkeresés a határokon átívelő K+F források felkutatása, vagy a Hálózat által szervezett export és egyéb, téma-specifikus képzéseken való részvétel” – mondta el Hendrich Balázs.
