Az ipari vállalatok energetikai auditját előíró uniós szabályozást a magyar jogrendbe átültető 2015. évi LVII törvényben megfogalmazottak szerint az energetikai felülvizsgálatnak többek között ki kell terjednie az alkalmazott energiahordozókra, a fogyasztási trendekre, az energiapazarlási pontok feltárására, illetve a költséghatékonyabb felhasználási módok elemzésére, egyúttal a megújuló energiaforrások és fejlettebb üzemeltetési eljárások alkalmazásának lehetőségére is. Az auditnak legalább három kategóriába kell sorolnia a jövőbeni fejlesztési igényeket, lehetőségeket: ezek a beruházást nem igénylő; a támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő; illetve a jelenleg csak támogatásokkal reális fejlesztések.
Az adott vállalatok számára leghatékonyabb energetikai rendszerek azonosítása majd telepítése vállaltirányítási szempontból is rendkívül fontos feladat, hiszen a pazarló cégek az anyagi veszteség révén versenyhátrányt szenvednek el a konkurenciával szemben.
„Az audit nem csak a hibákra mutat rá, hanem megoldási javaslatokat is tartalmaz, ezért érdemes fejlesztési lehetőségként kezelni. A törvényi szabályozás szerint a vizsgálat a cégek egészére kiterjed, felmér minden épületet és létesítményt, az összes rendszert és értéket átvizsgálja. Ezzel egy vezető vállalata teljes energetikai profiljáról kap információkat, ami tökéletes kiindulópont a következő hatékonysági szint eléréséhez” – mondja Rudolf Viktor, a hazai kapcsolt energetikai iparág szereplőit tömörítő Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke, aki szerint éppen emiatt fontos, hogy a vállalatok szükség és lehetőség szerint hozzáértő, a piacon már bizonyított energetikai szolgáltatókat kérjenek fel közreműködőnek az audit során.
„A kapcsolt energiatermelésben rendkívül komoly potenciál van, amelyet itthon is egyre több vállalatvezető ismer fel. A gazdasági racionalitás mellett egyre fontosabb a vállalatok számára a fenntarthatósági kritériumoknak történő megfelelés, amelyre egyik válasz éppen a kogeneráció lehet” – tette hozzá Rudolf Viktor.
