Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Mint azt korábban megírtuk, a kormány végül beadta a derekát Brüsszelnek és átalakította az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Az ügy háttere, hogy az Európai Bizottság két főigazgatósága (Versenypolitikai, illetve Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság) is vizsgálatot folytat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény 2015. január 1-jétől hatályos módosítása, azaz a kereskedelmi szektorban a napi fogyasztási cikkek értékesítése esetében progresszívan változó, úgynevezett sávos élelmiszerlánc-felügyleti díj kapcsán.Mint azt megírtuk, a szakértők által különadónak minősített élelmiszerlánc-felügyeleti díj ügyében az Európai Bizottság hivatalos, úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított és a testület a progresszív kulcsok használatát is megtiltotta.
Az uniós eljárásnak köszönhetően változnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértékére vonatkozó szabályok. A sávos mérték megszűnik, helyette a díj egységesen a forgalom 0,1%-a lesz. Főszabály szerint az előző naptári év – a népegészségügyi termékadó és jövedéki adó nélkül számított – díjköteles árbevételének/bevételének alapján kell megállapítani. A díjat egy összegben kell majd 2016-tól megfizetni, amiből levonható a korábbi befizetés - figyelmeztet a LeitnerLeitner adótanácsadó és könyvvizsgáló szakmai blogja.
Átmeneti szabályok vonatkoznak azokra az adóalanyokra, akik – gyakorlatilag az uniós felfüggesztés hatására – a 2015-ös élelmiszerlánc-felügyeleti díj kötelezettségüket még nem vagy hiányosan teljesítették. Bevallásukat a 2014-es naptári év árbevétele alapján 2015. december 30-ig pótolhatják, illetve helyesbíthetik; továbbá díjfizetési kötelezettségüket 2016. január 31-ig egy összegben, késedelmi pótlék nélkül fizethetik meg.
A megbízható adózóknak nem kell eljárási illetéket fizetniük, ha részletfizetési kedvezményt kérnek. A műemléknek minősülő, védetté nyilvánított épület megszerzése illetékmentessé válik, vagyis a már befizetett illetéket visszaadják, ha az új tulajdonos egy műemléképület felújítását 1 éven belül megkezdi, és azt 5 éven belül be is fejezi.
Nem kell illetéket fizetni az autóbuszok, nyerges vontatók és tehergépjárművek vásárlásakor a gazdálkodó szervezeteknek. Emellett ezentúl már nemcsak a kizárólag elektromos motorral ellátott gépjárművek megszerzése után nem kell illetéket fizetni, hanem a „környezetkímélő” gépkocsik vétele esetén sem.
HIPA változások
A logisztikai, szállítmányozási szektor szereplői számára jó hír, hogy bővül az útdíj levonási lehetőség, így nem csak az e-útdíj, hanem a külföldön vagy belföldön megfizetett, ráfordításként, költségként elszámolt úthasználati díjaknak még plusz 7,5%-a is leírható a helyi iparűzési adóból.
Az önkormányzatok K+F adókedvezménnyel ösztönözhetik a területükön folytatott kutatás-fejlesztési tevékenységet. A K+F költségeket már most is le lehet vonni az adóalapból, de 2016-tól 10%-os adókedvezményt is biztosíthatnak az önkormányzatok, ha így döntenek.
Jó hír, hogy csökkenni fognak a vállalkozások adminisztrációs terhei, egyrészt mivel a jövőben azoknak, akiknek nincs adófizetési kötelezettségük, bevallást sem kell benyújtaniuk. Másrészt 2017. január 1-től a több önkormányzat területén működő adóalanyoknak nem kell minden önkormányzathoz bevallást beadniuk, elég lesz az egységesített központi nyomtatványon (ÁNYK-n keresztül) az állami adóhatóság felé egyetlen egyet.
