Kép: Pixabay

Az Európai Bizottság júniusban 15 EU Tagállamnak – köztük Magyarországnak – küldött értesítést, amelyben az adóügyekben kompetens hatóság(ok) által kiadott, feltételes adómegállapításokról szóló határozatokat kérte be. A Bizottság célja hogy megvizsgálja, vajon a tagállamok nyújtottak-e tiltott állami támogatásokat ilyen jellegű határozatok meghozatalával. A 2010-től 2013-ig tartó időszak tekintetében kérte be az EB azokat a határozatokat, amelyekben az érintett társaságok társasági adója (tao) vagy azzal kapcsolatos kérelmek kerültek jóváhagyásra. A 15 állam: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Svédország.

Az EB tiltott állami támogatás elleni megújult offenzíváját tükrözheti a magyar reklámadóval kapcsolatos márciusi álláspontja is, amely meglehetősen váratlan fordulattal tiltott állami támogatásnak minősítette a reklámadót annak árbevételre alkalmazott adókulcsok progresszív jellege és az adósávok meghatározásának módja miatt – írta Fajcsák Gábor, az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

Az EB korábban már kért be információt Ciprustól, Írországtól, Luxemburgtól, Máltától, Hollandiától és az Egyesült Királyságtól, valamint Észtországtól és Lengyelországtól is, az utóbbi két állam azonban titoktartásra hivatkozva nem tett eleget a kérésnek.

Jelenleg öt olyan eljárás van folyamatban, amelyek esetében felmerült az EB-nél a tiltott állami támogatás gyanúja: Apple (Írország), Starbucks (Hollandia), Fiat (Luxemburg), Amazon (Luxemburg), „excess profit” rulingok (Belgium).

Az EB fenti intézkedése párhuzamosan fut egy másik, korábban bejelentett folyamattal, amely az EB társasági adó (tao) kikerülés és a káros adóverseny elleni ambiciózus tervének része. Az egyes tagállamoknak nincsen rálátása arra, hogy a többi tagállamban milyen feltételes adómegállapítási határozatokat bocsátanak ki az adózók részére, ezt pedig könnyen ki lehet használni az adóalapok manipulására. A tagállamok számára ezért ezentúl automatikus információcserét írnának elő a feltételes adómegállapításokkal – beleértve a transzferárral kapcsolatos  előzetes ármegállapításokkal (APA) – kapcsolatban. A nemzeti adóhatóságoknak háromhavonta rövid jelentésben kellene tájékoztatniuk az összes többi tagállamot a jelentést küldő tagállamban kibocsátott valamennyi, határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatról. A tagállamoknak ezt követően lehetőségük lesz részletesebb információkat kérni egy-egy konkrét megállapításról.

Az EB átláthatósági intézkedése továbbá az alábbi pontokat tartalmazza: a multinacionális vállalatokra vonatkozó lehetséges új átláthatósági követelmények mérlegelése; a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex felülvizsgálata; az adókikerülés és adócsalás mértékének számszerűsítése, és a megtakarítások adóztatásáról szóló irányelv hatályon kívül helyezése. Időzítés tekintetében a tagállamoknak még 2015-ben megállapodásra kell jutniuk a feltételes adómegállapítások 3 havonta történő automatikus megosztásról szóló javaslatról, hogy a jogszabály 2016. január 1-én hatályba léphessen. Mivel 2014 decemberében az Európai Tanács szólította fel a Bizottságot e javaslat kidolgozására, várhatóan teljes körű lesz a megállapodás mihamarabbi elérése iránti politikai elkötelezettség.