Minden bizonnyal már mindenki túl van a 2015. évre szóló cafeteria nyilatkozatok leadásán, és az új számítási szabályok nem okoztak túlzott kellemetlenséget. Sokan sok helyen próbálták meg megvilágítani, hogy minként is kell a gyakorlatban alkalmazni az új számítási szabályokat. „Korábbi években már megtanultuk, hogy a béren kívüli juttatásoknál két dologra kell figyelni” – írta legfrissebb blogbejegyzésében Fekete Zoltán Titusz, az RSM-DTM adómenedzsere.
Az egyedi értékhatárokra, illetve az éves keretösszegre.
Azt is megtanultuk, hogy a törvényben meghatározott kereteken túl adott béren kívüli juttatások után az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó, magasabb adóterhelést kellett alkalmazni. Az éves keretösszeg 2014. december 31-ig 500 000 forint volt.
Az idei évtől a béren kívüli juttatások utáni adóteher kiszámításnál a nehézséget az okozza, hogy egyrészt ezt a kedvezményes adóterhelés mellett igénybe vehető éves keretösszeget 500 000 forintról levitték 200 000 forintra, másrészt a SZÉP kártyákra utaltatható összegek törvényi maximumának kihasználhatósága érdekében bevezetésre került egy új kategória: az évi 450 000 forintos rekreációs keret. A 200 000 forintos értékhatár sokaknak húsbavágó, hiszen havi szintre lebontva, ez már nem elég a két legsikeresebb juttatásnak, az Erzsébet utalványnak és a munkába járásnak az azonos feltételek szerinti adózásához sem.
Ráadásul annak érdekében, hogy a két keret, mármint a béren kívüli juttatások éves kerete és a rekreációs keret egymástól ténylegesen elkülöníthető legyen a béren kívüli juttatásokat is két csoportra kellett osztani: SZÉP kártya juttatásokra és azon kívüli egyéb béren kívüli juttatásokra.
Természetesen minderről csak akkor beszélhetünk, ha adott cégnél a cafeteria keret bruttó összegben (a juttatások utáni közterhek is a keret terhére vannak elszámolva) és az elérhető éves cafeteria keret nettó értékben eléri vagy meghaladja a 200 000, illetve a 450 000 forintot. Ha ezek a feltételek nem álnak fenn, akkor a módosult szabályok nem hoznak változást.
Az alábbi infografika szemléletesen mutatja be, hogy az egyes juttatás után hogyan alakul a munkáltatói adóteher akkor, ha az adott juttatásra még alkalmazni lehet a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező adóterheket, illetve mennyi adót kell fizetni akkor, ha már nem alkalmazható a kedvező adószámítási szabály.
