Az átlagadatok jelentős különbségeket takarnak - természetesen annak függvényében, hogy már működő rendszerről, a juttatásokat most először bevezető cégekről, avagy a cafeteria motiváló erejére fókuszálókról van-e szó - emelte ki Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója.

Keretek 2013-ban

A „Mi lesz a bérekkel és juttatásokkal 2013-ban?” című kutatás első eredményeit a készítők korábban már publikálták. Miként arról a Piac&Profit is beszámolt a béren kívüli juttatásokról egyértelműen pozitívan döntő cégek éves átlagos keretösszege idén bruttó 251 887 forint. Azonban azok, akiknél jól bevált a rendszer, ennél magasabb, 266 ezer forintban maximálják dolgozóik juttatásainak összegét. A cafeteria-elemeket frissen bevezetni tervezők pedig átlagosan 168 ezer forintos összeghatárban gondolkodnak.

Vannak ugyanakkor olyan munkáltatók, akiknél a cafeteria-keret az 1 millió forintot is eléri 2013-ban. Az ő esetükben 500 ezer forintig érvényesül a kedvezményes adózás kihasználása. A felmérés szerint a munkáltatók kétharmada azért ad béren kívüli juttatást, mert az kevesebbe kerül, mint ugyanakkora összeg bérként történő kifizetése.

Tarol az Erzsébet-utalvány

Az idén a béren kívüli juttatásokat adó cégek 98 százaléka tervez Étkezési Erzsébet-utalványt biztosítani dolgozói számára, különböző keretösszegben. Többségük kihasználja az idei évben megemelt 8000 Ft/fő/hó kedvezményes adózású keretösszeget, azonban 14 százalékuk még ezt is túllépi – emelte ki Kocsmár Kornél, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója.

A SZÉP Kártya különböző alszámláira adható juttatások, valamint az egészségpénztárba és az önsegélyező pénztárba történő munkáltatói befizetések vonatkozásában mért kétharmados munkáltatói szándék a felmérés készítői szerint azt jelzi, hogy a cégek vezetői közül egyre többen ismerik fel a munkáltatói gondoskodás fontosságát a pihenés, az étkeztetés, az egészségmegőrzés és a sport tekintetében.

Az iskolakezdési támogatást – amely 2013-tól már utalvány formájában is történhet –, illetve a korábbi években elterjedt helyi utazási bérlet biztosítását, és az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt céges hozzájárulást a munkáltatók több mint fele felvette vagy felvenni tervezi a választható elemek közé.

A kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás rendszeres havi díjának emelkedő tendenciájú céges finanszírozásával egyértelműen a munkavállalói elköteleződést lehet növelni – hangsúlyozta Dara Péter, aki egyben utalt arra is, hogy a változó gazdasági környezetben a munkáltatói gondoskodás, a hosszú távban való gondolkodás egyre inkább hozzájárulhat a dolgozók lojalitásának növeléséhez, amelynek kulcsszerepe lehet a cégek versenyképességében.

Bővült a kínálat

A munkáltatói igények, illetve a szabályozási keret változására reagálva alakul a kínálat is. Az MKB például a napokban jelentette be, hogy önsegélyező pénztárral bővítette szolgáltatásait.„A döntés mögött az önsegélyező pénztárak szolgáltatási lehetőségeinek érdemi kiszélesedése áll” – mondta Lehoczky László, az MKB Pénztárak vezetője, aki egyben az MKB Önsegélyező Pénztár igazgatótanácsának elnöke. 

Az önkéntes pénztárakra vonatkozó törvény múlt év végi módosítása a korábbiaknál kiterjedtebb felhasználási lehetőséget biztosított az önsegélyező pénztáraknak. Például 2013-tól a minimálbér összegéig finanszírozható néhány, oktatással kapcsolatos tétel (költségtérítés, kollégiumi vagy albérleti díj, tankönyv, taneszköz, ruházat), vagy havonta a minimálbér 15 százalékáig a közüzemi díjak, illetve a lakáscélú devizahitel törlesztése. Ezen változásokat mérlegelve döntött úgy az MKB, hogy átfogó szolgáltatásait a pénztári szféra egészére kiterjeszti, hiszen az MKB Pénztárak ügyfelei közül vélhetően sokakat érdekel a kibővült szolgáltatásokat nyújtó önsegélyező pénztári forma – véli Lehoczky László. 

Akárcsak a többi önkéntes pénztárnál, az önsegélyező formánál is létezik a – kedvezményes közterhet viselő – munkáltatói hozzájárulás. Ennek révén a munkaadó javíthatja dolgozói és családjaik anyagi és szociális hátterét, ezzel is hozzájárulva munkavégzés hatékonyságának növeléséhez. A munkáltatók célzott szolgáltatást is nyújthatnak (például devizahitel törlesztésére, vagy közüzemi díjak támogatása), amely szintén kisebb adóterhekkel jár, mint a munkabér.