A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok között egy alpont lépett hatályba, mely törvénybe iktatja a korábban egy kormányrendelet által szabályozott, adómentes munkáltatói támogatáshoz alkalmazott fogalmakat. A módosítás nem veszi át változatlan tartalommal a korábban használt rendeletben szabályozott fogalmakat – hívta fel a figyelmet együttműködő szakértői partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.. A bevezetett változások egyértelműbbé teszik, kinek és hogyan adhat lakhatási támogatást a munkáltató, és nem árt figyelembe venni, hogy ezt a költséget kétszeresen is leírhatja majd az adójából a cég jövőre!
Hogyan változik a méltányolható lakásigény megítélése 2016. augusztus 1-től?
A jogszabály az együttköltöző családtagok számától függően egy és két személy esetében legfeljebb három lakószobát, három és négy személy esetében legfeljebb négy lakószobát tekint méltányolható lakásigénynek.
A lakásigény mértéke minden további személy esetében egy szobával nő. Mint láthatjuk, az új rendelkezés már nem kezeli a félszoba fogalmát. Lakószoba alatt kell érteni az olyan helyiséget, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, és legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, akkor két szobaként kell figyelembe venni.
Együttköltöző családtagnak minősülnek a munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá az élettárs és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével. (Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelőszülő és a testvér.) További feltétel, hogy az érintett lakásba együtt költözzenek be, illetve életvitelszerűen együtt is lakjanak.
Miután a jogszabály-módosítás nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket, a Sadlo szakértői fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy a méltányolható lakásigény-elbíráláshoz előírt új feltételeket csak a 2016. augusztus 1. utáni kérelmek, bírálatok esetén kell alkalmazni. Amennyiben a munkáltató 2016. augusztus 1. előtt már megvizsgálta a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, az új méltányossági feltételek szerint korábbi bírálatát nem kell felülvizsgálnia.
