A brit parlament alsóháza továbbra sem képes többségi támogatással rendelkező forgatókönyvet kialakítani az ország rendezett kilépésére az Európai Unióból, így továbbra is számottevő az esélye annak, hogy az ország megállapodás nélkül zuhan ki a közösségből. (Ennek már a múlt héten meg kellett volna történnie.)
A legfrissebb hír ezzel kapcsolatban,. hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását kérte Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett pénteki levelében Theresa May brit miniszterelnök, nyitva hagyva a korábbi kilépés lehetőségét.
A kiszivárgott hírek alapján a Theresa May és Jeremy Corbyn munkáspárt vezető közti egyeztetéseken komolyan felmerült az újabb népszavazás lehetősége, ami elutasíthatná vagy támogathatná az EU-val kötendő megállapodást. Ettől a lehetőségtől Theresa May korábban többször is elzárkózott, azonban az alternatívák közül rendre ezt támogatták legtöbben a parlamenti szavazások alkalmával. Egy népszavazás kiírása valószínűleg az EU számára is elfogadható lenne, valószínűleg kellő indoknak tartanák a határidő hosszabbításához és a döntés felelősségét is kivenné a parlamenti képviselők kezéből.
A BBC péntek reggeli információi szerint az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk 12 hónapos, flexibilis hosszabbítást javasol a Brexit határidő meghosszabbítására. Amennyiben hamarabb sikerül megállapodásra jutni, akkor a britek a határidő lejárta előtt is kiléphetnek az EU-ból.
Azonban még mindig érdemes számítani a no-deal brexitre, és ennek kockázataira mindenképpen célszerű előre felkészülniük azoknak a hazai vállalkozásoknak, amelyek gazdasági kapcsolatban állnak a szigetországgal – hívta fel a figyelmet Hegedüs Sándor a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának adóigazgatója. Segítségével mutatjuk, mi az, ami azonnal változna egy ilyen helyzetben.
Átmenet nélküli kilépés esetén az export-import-vámszabályok azonnal hatályba lépnek, ennek pedig komoly gyakorlati adó- és vámügyi következményei lesznek, például:
- Ha egy brit kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező cég eddig vámhatóságot érintő tevékenységet nem folytatott, annak speciális azonosítót, úgynevezett EORI számot kell igényelnie, különben nem vehet részt vámigazgatási eljárásban, így a kereskedelmi kapcsolatait is szüneteltetnie kell.
- Ha egy magyar webáruház az Egyesült Királyságba van bejegyezve, számolnia kell azzal, hogy ott fenntartott készletről értékesítés esetén vámköltségek és 27 százalékos magyar áfa is rakódhat az áru értékének függvényében.
- A vámjoggal kapcsolatos, az Egyesült Királyságban kiadott határozatok, engedélyek az EU tagállamokban érvényüket vesztik
- A 2018-ban a magyar adóalanyok által megfizetett brit áfa visszaigénylési kérelemének elektronikus benyújtását is célszerű április 12 előtt megtenni, mert arra a kilépést követően már nem lesz mód
- A vámügyletekhez célszerű lesz a közvetett vámügynökököt alkalmazni, így a legtöbb esetben mentesülni lehet az import áfa finanszírozásától is. Az import során a vámolás sokszor már az EU másik tagállamában megtörténik, ilyenkor akár mellőzhető az import áfa megfizetése, azonban ekkor – szemben a hazai vámkezeléssel – az EKAER bejelentés lesz megkerülhetetlen
- A közösségen belül olyan jól bevált és szívesen alkalmazott megoldások, mint a vevői készlet, a háromszög, vagy láncügyeletek is új megközelítést igényelhetnek a későbbiekben, amennyiben az ügyletek kiinduló, vagy végpontja az Egyesült Királyságban lesz.
- Pozitív hatásként ugyanakkor a kilépést követően brit magánszemélyek számára nyújtott egyes szolgáltatások esetén a későbbiekben már nem kell magyar áfát felszámítani. Ilyenek például a reklámszolgáltatások, az adatfeldolgozás és információközlés, a tanácsadási tevékenység, és egyes pénzügyi szolgáltatások
- Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése a személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettségekre nem gyakorol hatást. A kettős adóztatást elkerülő egyezmények továbbra is alkalmazandóak lesznek.
- A kilépési időponttól kezdődően ugyanakkor a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek az Egyesült Királyságban érvényüket vesztik – vagyis az uniós állampolgárokat többé nem illetik meg automatikusan ugyanazok az ellátási jogok, amelyeket a brit állampolgárok is alanyi jogon élveznek.
