Teljesen felforgatja a hazai felnőttképzés rendszerét, hogy szeptember elsejétől a szakiskolai képzések időtartamához igazítják az OKJ-s tanfolyamok óraszámát. Ha például valaki egy olyan szakmát sajátítana el, amely a rendes iskolai képzésben két évet, azaz 2400 órát vesz igénybe, akkor ennek a felét, 1200 órát kell OKJ-s tanfolyamon eltöltenie. Heti kétszer 4-5 órával számolva ez azt jelenti, hogy a korábban néhány hónap alatt elvégezhető tanfolyamok három évig tartó tortúrává változnak - nyilatkozta a HR Portálnak Lakos István, a Felnőttképzési Szövetség elnöke, aki szerint egyes szakmák esetében nevetséges a felduzzasztott óraszám.

Jelentős lehet a drágulás, fontos utánaszámolni, megéri-e

"Teljesen jogos a tanárok felvetése, akik amikor először hallottak erről az intézkedésről, azt kérdezték: Jó, de mit fogunk tanítani?" - fogalmazott az elnök, aki szerint egyes képzéseken messze nincs annyi tananyag, hogy meg lehessen tölteni vele 1200 órát. Több éves képzés esetén ráadásul már jobban megéri, ha valaki egyetemre vagy főiskolára megy.

A kormány azzal indokolta az óraszámok megemelését, hogy az utóbbi években annyira lecsökkent a képzések időtartama, hogy az már a minőség rovására ment. Lakos István szerint ez bizonyos szakmák esetében valóban így történt, azonban a helyes eljárás az lett volna, ha minden képzésnél külön-külön állapítják meg a minimum óraszámot.

 Elszabadulnak a költségek is

Az óraszámok megemelésével természetesen a költségek is nőnek, ráadásul drasztikusan. A Felnőttképzési Szövetség elnöke szerint duplájára, Pásztor Eszter felnőttképzési szakértő szerint viszont akár négyszeresére is nőhet a tanfolyamok ára. Egy 160 ezer forintos tanfolyam akár 500 ezer forintba is kerülhet szeptembertől, ezt pedig nyilvánvalóan nem tudják majd kifizetni az emberek - fogalmazott Pásztor, aki szerint emiatt rengeteg képzéssel foglalkozó cég kerülhet bajba.

A forgalmat tovább csökkentheti a piac harmadát jelentő céges megrendelések visszaesése is, miután a szakképzési hozzájárulásból már nem lehet finanszírozni a saját dolgozók képzését. (Erre csak akkor van lehetőség, ha egy cég legalább 40 gyakornok befogadását vállalja, ezt azonban csak a legnagyobb vállalatok engedhetik meg maguknak.) A HR Portal úgy tudja, kormányzati körök fontolgatják, hogy újra lehetővé teszik a szakképzési hozzájárulás felhasználását, azonban erről még nem született döntés. A vállalkozásoknak addig egy lehetőségük marad: a pályázás.

A legtöbb cég ugyanis uniós forrású pályázatokon akar forráshoz jutni, s így akarja finanszírozni saját dolgozóinak oktatását. Tavaly nagyságrendileg 21 milliárd forintnyi pályázati pénz állt a vállalatok rendelkezésére, körülbelül háromszor annyi, mint egy évvel korábban. Ezek a konstrukciók igen kedvezőek, hiszen a 60 százaléktól gyakran akár 100 százalékig is terjedhet a támogatás mértéke. A rendszer komoly hátránya viszont, hogy az uniós forrásokból megvalósuló képzések csak a cégek szükségleteinek egy részét fedik le.

Az óraszám megemelésével mindenesetre rosszul jár az állam is, miután ugyanannyi pénzből fele annyi munkanélkülit tud képezni, ráadásul a hosszabb tanfolyamok miatt, tovább kell folyósítani a képzés ideje alatt járó kiegészítő támogatást is. Pásztor Eszter szerint a kedvezőtlen döntés ellenére idén még nem esik vissza a felnőttképzéssel foglalkozó cégek forgalma, mert még azok is jelentkeznek valamilyen képzésre szeptember előtt, akik amúgy csak jövőre mentek volna tanfolyamra.

 Lenne igény a felnőttképzésre és hatásos is

Magyarországon jelenleg nagyjából 10 ezer felnőttképzéssel foglalkozó cég regisztráltatta magát, ebből azonban csak 5-6 ezer foglalkozik valóban ezzel a tevékenységgel. A mintegy 50 ezer tanfolyamon tavaly több mint 300 ezren szereztek valamilyen képesítést, azaz jelentős az érdeklődés a tanulói oldalról is.

Pásztor Eszter szerint a válság megtisztította ezt a szférát is, például szinte teljesen eltűntek a felesleges képzések, s már az is ritkaságnak számít, hogy alulmotiváltak a jelentkezők. Már nem nagyon találkozni olyan hozzáállással, hogy elkezdek tanulni, aztán lesz, ami lesz - fogalmazott a szakértő, aki szerint az eredményesség szempontjából is megfelelők a képzések. A munkanélküliek esetében például azok, akik motiváltan végigcsinálták a tanfolyamot, többnyire el is tudnak helyezkedni. Ezeken a képzéseken ugyanis általában valamilyen szakmát sajátítanak el a résztvevők, amellyel növelhetik álláshoz jutásuk esélyét is.

Némileg más viszont a céges büdzséből fizetett, illetve az önszorgalomból elkezdett tanfolyamok világa, amelyek inkább valamilyen konkrét, speciális tudás megszerzésére irányulnak. Eddig például 20 óra alatt elvégezhető volt az a tanfolyam, amelyen a résztvevők megtanulták, hogyan kell angolul prezentációt tartani. Ugyanígy speciális tudást biztosított a cégek által fizetett képzések többsége (például a munka folyamán használt gép kezelése, szoftverkezelés, egyedi mérnöki képzés), a cél pedig minden esetben ugyanaz: a tudás megszerzésével csökkenteni kell a vállalat költségeit.

A legnépszerűbb képzések közé tartoznak a vezetői, a kommunikációs, illetve az értékesítői tréningek is, valamint a konfliktuskezeléssel foglalkozók. Természetesen a nyelvi tanfolyamok továbbra is őrzik vezető helyüket, és ez várhatóan idén sem változik. A kormány ugyanis 12,5 milliárd forint értékű pályázaton mintegy 100 ezer ember nyelvi- és informatikai képzését tűzte ki célul. A képzési támogatás összege maximum 90 ezer forint lehet, a tanfolyam díjának azonban csak öt, hátrányos helyzetű településeken élők esetében pedig minimum két százalékát kell saját zsebből fizetni, így akár már 1800 forintért is tanulhat valaki nyelvet.

Váradi Tamás - HR Portal