A diákok 16 éves koruktól dolgozhatnak a jog szerint alapesetben, de iskolai szünidőben, szülői engedéllyel a nappali tagozatos, 15 éves tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (A diákmunkások felvétele abban is segíthet, hogy elkerüljük a nyári leállást a cégben. De van még erre néhány ötletünk!)

Foglalkoztatásuk esetén a 25 év alatti, pályakezdők alkalmazásához kapcsolódó járulékkedvezmény alkalmazható. Ez, mint Széles Imre járulékszakértő mondja, a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezmény összege a munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka.

Kép: FreeDigitalPhotos.net

A munkáltatónak – járulékszempontból – iskolaszövetkezeten keresztül legelőnyösebb foglalkoztatni a diákot. Bérét ugyanis ez esetben nem terheli semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség, azaz  nem kell utána fizetni szociális hozzájárulási adót, és nem kell levonni tőle egyéni járulékokat. Így több marad a diák zsebében is, de hátránya, hogy e jogviszonya alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátás nem illeti meg, még baleseti sem, figyelmeztet a járulékszakértő. (Ha szeretné tudni, milyen további szempontokra érdemes figyelni diákok foglakoztatásánál, olvassa el Diákmunka: csak óvatosan! című cikkünket.)

Egyszerűsített foglalkoztatással napi 1000 forinttal és egy rakás adminisztrációval kell számolnunk, ráadásul figyelni kell arra, hogy egy hónapban a munkára bejelentett napok száma nem haladhatja meg a tizenötöt összefüggően. További lehetőség az idénymunka, amely esetén azonos felek között a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot. Alkalmi munka esetén a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony  összesen legfeljebb öt egymást követő naptári nap, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári nap, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári nap lehet.

Néhány órás munkák esetén – kivéve a fizikai munkát – jogszerűen köthető megbízási szerződés. De Viszló László munkajogász szerint mindig az adott eset alapján kell mérlegelni, hogy a munka, amelyet el kell végezni, az önállótlan-e vagy sem. Az előbbi esetben, azaz függő munka végzésénél kötelező munkaviszonyt létesíteni, más esetben lehet szó megbízásról is.

Járulékszempontból azonban a legkevésbé előnyös  megoldás a munkaadó számára, ha az általános szabályok szerint, mondjuk megbízási szerződéssel, foglalkoztatja a diákot, hangsúlyozza a járulékszakértő. Ebben az esetben ugyanis ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nem diákokra, és ugyanazon elvek szerint, ugyanazon közterheket kell megfizetni utánuk: Huszonhét százalék szociális hozzájárulási adót, 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.

A megbízási szerződéssel a dolgozó ugyan magasabb jövedelemhez juthat, mint munkaszerződéssel, és ha az adott jogviszony járulékfizetéssel jár, a diák teljes körű biztosítottá válik. Ugyanakkor a munkát vállalónak is számolnia kell azzal, hogy a megbízással kizárhatók a munkajognak többek között a munkaidőt, a munkabért, a túlórát, vagy a felmondást szabályozó rendelkezései. A felekre ilyenkor nem a Munka Törvénykönyvének szigorú szabályai, hanem a Polgári Törvénykönyv jóval nagyobb szabadságot engedő rendelkezései vonatkoznak.