Kumuláltan vizsgálva csökkenő cégszámok mellett növekvő árbevételt produkált a piac. A két nagy csoport kissé eltérően viselkedett, ugyanis míg a kereskedelmi szálláshely szolgáltató cégek száma lassuló ütemben növekedett, a vendéglátóipari egységek száma csökkent az elmúlt néhány év során; ugyanakkor árbevétel tekintetében mindkét részterület pozitív irányú gyarapodást produkált.
Körkép: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás
Csökkenő cégszám, növekvő árbevétel
Bár az országos átlaghoz hasonlóan csökkent a szektorban jelen lévő cégek száma, az iparág összesített árbevétele konstans növekedést mutatott, ami mögött több összetett folyamat is állhat. Egyrészt nem elhanyagolható a szálláshely-szolgáltatás piacán végbemenő kisebb torzulás, amit az Airbnb típusú szolgáltatások népszerűsödése okozott. Ez a fajta lakáskiadás a közösségi szálláshely-szolgáltatás TEÁOR alá sorolható, ugyanakkor az Airbnb-zők és az általuk generált pénzáramlások igen nehezen ellenőrizhetők és követhetők a hazai szabályozási környezetben. Ugyan a NAV igyekszik kordában tartani a helyzetet és átláthatóvá tenni a fővárosban központosuló problémát, ez a jelenség igen nagy felháborodást váltott ki a piac kisebb szereplői körében – elsősorban a kisebb hostelek tulajdonosai között–, akiknek az Airbnb az egyik legnagyobb versenytársává vált. Az Airbnb alapvetően arra jött létre, hogy a lakástulajdonosok a saját lakásukban kiadhassannak egy-egy szobát rövid távra, elsősorban külföldieknek, akik így megtapasztalhatják a helyi életérzést és szokásokat is. Azonban az adóelkerülések végett sokan üzletszerűen kezdtek több ingatlan kiadásába nem teljesen legális keretek között. A kínálat ilyesfajta növekedése pedig felnyomta az árakat, ám emellett ellehetetlenített egyes rétegeket. Többek között így is magyarázható, hogy bár szerényebben emelkedett a szálláshely szolgáltatók száma a piacon, az ottmaradók bevétele nőtt mind átlagosan, mind kumuláltan. Nem járt tehát mindenki rosszul ezzel a jelenséggel.
A másik folyamat amit felfedezhetünk a bevétel növekedése mögött, a Központi Statisztikai Hivatal által közölt további részadatokkal is szemléltethető, ugyanis a hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma kivétel nélkül minden szállástípus esetében növekedett az elmúlt három év folyamán, párhuzamban az összes szálláshely típus vendégforgalmának dinamikus növekedésével. Még 2014-ben 9 millió 600 ezer vendég körülbelül 24 millió vendégéjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeken addig 2016-ban már több mint 11 millió turista közel 28 millió vendégéjszakát vett igénybe hazánkban.
A mellékelt ábra is szemléletesen mutatja, hogy a forgalom közel 80 százaléka a szállodákhoz köthető, ahol az elmúlt években különösen szerencsésen alakultak a vendég- és vendégéjszaka számok; hiszen a 2009-es kisebb visszaesés óta egyre meredekebben növekednek a mutatók; a pozitív trend pedig évtizedek óta tart.
Hol is töltjük el ezeket az éjszakákat? A belföldi lakosság körében hosszú ideje a legkedveltebb vidék a Balaton környéke, ahová statisztikai adatok alapján a többnapos belföldi utazások negyedét szervezik az egyes években. Különösen igaz ez a nyári időszakban, ugyanis a harmadik negyedév kumulált értékei magyar tenger népszerűségét mutatják a fővárossal szemben. Ellenben a külföldiek körében Budapest bizonyult a leglátogatottabbnak; ahová a turisták több mint 35 százaléka érkezett az elmúlt években. A külföldiek mindössze 10 százaléka töltött több napot a Balatonnál a vizsgált három év során . Az összes Magyarországon eltöltött vendégéjszaka száma pedig közel egyenlően oszlik meg a külföldiek és a hazai lakosság között, mindenesetre mindkét csoport esetében növekedett a szám a 2014-2016. közötti időszakban.
A növekvő vendégéjszakák pedig értelemszerűen több fogyasztást generálnak a vendéglátóipari egységekben is, így fokozottan felhajtják az iparág bevételeit. Ezen a piacon is – hasonlóképp a szálláshely-szolgáltatáséhoz – koncentrálódott és megerősödott a piaci résztvevők pozíciója az elmúlt évek során, ami a csökkenő cégszámok ellenére növekvő eladási forgalommal járt.
2016 végére az vendéglátóhelyek éves árbevétele 1 007 milliárd Ft-ra rúgott, mely körülbelül 200 milliárd Ft-tal több, mint a 2014-ben mért forgalomból származó bevételek értéke. Az éttermek, büfék, cukrászdák, italüzletek, zenés szórakozóhelyek, munkahelyi vendéglátóhelyek együttes számát illetően pedig 3 százalékos visszaesés tapasztalható a vizsgált időszak nyitó és záró értéke között.
Makrokörnyezetben szemlélve az iparág működését elmondhatjuk, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítménye – változatlan áron – már hat éve folyamatosan meghaladja a nemzetgazdasági átlagos GDP-növekedés ütemét. Ellenben továbbra is a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat alkalmazottainak átlagkeresete az egyik legalacsonyabb, így kérdéses, hogy meddig lesz fenntartható ez a tendencia.
Kik uralják a piacot?
A Bisnode az elemzés további részében főtevékenységek alapján csoportosította és vizsgálta a magyarországi cégek adatait. A tendenciák azonban ebben a körben is a korábban bemutatottakkal megegyezően alakultak, ennek megfelelően a főtevékenységük alapján a „Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás” TEÁOR csoportba eső cégek árbevétele az elemzett években 12 és 4 százalékos növekedést produkáltak. Az iparág TOP100 szereplőjét vizsgálva - az árbevétel nagysága szerint sorba rendezve - kiemelkedik a versenyből a vizsgált 3 éves időszakban a dobogón elhelyezkedő három cég, melyek között még sorrendi változás sem történt. Árbevételük külön-külön is meghaladta a 20 milliárd forintot, az éllovas Danubius Zrt. pedig 2016-ra már a 30 milliárd forintos határt is felülmúlta. A második helyet stabilan birtokló McDonald’s Kft. 23 milliárd forint körüli szinten ingadozott. Közülük a legnagyobb adózott eredményt viszont – az árbevétel szerinti bronzérmes – Accor-Pannonia Hotels Zrt. hozta, aki különösen kiemelkedően zárt 2015-ben, hiszen eredménye a 4 milliárd forintot is megközelítette.
Amennyiben külön választjuk a szálláshely-szolgáltatás területét, a kizárólag magyar tulajdonban lévő HUNGUEST Hotels Zrt. végzett mindhárom évben a Danubius és Accor-Pannonia Hotels Zrt. után. A vendéglátás területén viszont már volt némi módosulás – már ami a képzeletbeli dobogón elhelyezkedők összetételét érinti. 2016-ban a McDonald’s Kft után, 14,3 milliárd forintos árbevétellel a fenntartható közétkeztetést fő céljának megnevező Hungast Vital Kft. következett, csakúgy mint 2014-ben és 2015-ben. Helycsere tehát a dobogó legalsó fokán történt, ahol is 2014-től 2016-ig az egyes években rendre a következő három cég biztosította a helyét egy-egy időszak erejéig: IBANA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, EUREST Kft., AmRest Vendéglátó Korlátolt Felelősségű Társaság.
Piaci hatalamuk érzékeltetése végett a TOP100 cég árbevétel és adózott eredmény szerinti átlaga az egyes években nagyságrendekkel kisebb volt a név szerint említett nyolc cég számainál.
Figyelemre méltó azonban a 2014-ről 2015-re történt változás, amikor is a vizsgált TOP100-as csoport esetében az árbevétel 12 százalékot, az adózott eredmény pedig 87 százalékot emelkedett. A legjobban teljesítő száz cég kiemelése nélkül is hasonló tendencia fedezhető fel a piacon, hiszen az iparági átlagos árbevétel 2016-ban meghaladta az 56 millió forintot, ami a két évvel azelőtti eredményhez képest 24 százalékos javulást jelent, az átlagos adózott eredmény pedig 2015-re négyszeresére növekedett az egy évvel korábbi teljesítményhez képest az utolsó vizsgált évben pedig további 26 százalékot emelkedett.
Kik között is oszlik még meg ez a bevétel? Az elemzett ágazatba alapvetően 11 TEÁOR kód tartozik, melyek közül nyolc képviselteti magát a TOP100 árbevételű vállalatok között. Legtöbbjük a szállodai szolgáltatás és éttermi, mozgó vendéglátás csoportból került ki.
„A piac koncentráltságát jól mutatja még, hogy 78 olyan cég volt a listában, mely mindhárom évben be tudott kerülni az iparág száz legnagyobbja közé” – tette hozzá Keleti József, a Bisnode Magyarország Kft. Country Managere. Emellett ugyanakkor megjegyzendő, hogy hiába tűnik igen jövedelmezőnek az elemzett terület, az éllovasok közé való betörés rendkívül nehéz és nagy kihívás a cégek számára, a kisebb vállalatok esetében pedig igen magas fluktuáció tapasztalható, gondoljunk csak arra, hogy sok szálláshelyszolgáltató és vendéglátóipari egység csak a nyári időszakban képes jövedelmezően működni, így a harmadik negyedéves működő cégszámok jóval magasabb értékeket mutatnak a többi hónaphoz képest. Részletesebb elemzéshez vagy döntések meghozatalához tehát elengedhetetlen lenne egy alapos összetételvizsgálat is, melyhez nagy segítséget nyújtanak a Bisnode széles körű termékei.
