A tavalyi év január 1-jétől az adótörvények lehetővé tették, hogy a helyi önkormányzatok települési adókat vessenek ki. A tapasztalatok szerint az önkormányzatok szívesen éltek is a lehetőséggel, több mint 60 településen alkalmaznak jelenleg ilyen adót – összegezte a Jalsovszky Ügyvédi Iroda A kivetett adók jó része ingatlanhoz kötődik, ami nem meglepő, hiszen az ingatlan-nyilvántartáson keresztül az ilyen adó teljesítése ellenőrizhető a legjobban. Míg több önkormányzat vezetett be termőföldadót, addig különleges adófajták is születtek: a Vas megyei, mintegy 3200 lakost számláló Csepreg a halastavak tulajdonosait vonta adóztatás alá, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 3600 lakosú Taktaharkány a nádasok tulajdonosait sújtotta adóteherrel. (A helyi adókra vonatkozó szabályozás nagyot változott a nyári adótörvényekben!)
A termőföldadók mellett nagyon sok egyéb adófajta jelent meg. Kifejezetten távközlési célzatú építmények megadóztatását célozta meg a toronyadó: a nyugat-dunántúli Bodonhelyen, a Pest megyei Pilisjászfaluban, továbbá a Somogy megyei Gamás és Látrány községekben is ilyen adót vezettek be. Különlegesség az óbudai giccsadó: ez azt hivatott megakadályozni, hogy az építési engedélyeztetéshez nem kötött lakóházépítések nyomán ne váljon rémisztővé a kerület utcaképe. Közkeletű a gépjárműadó hatálya alá nem tartozó járművek adóztatása is: a Szentgotthárdtól 5 kilométerre fekvő Magyarlak a traktorokat és azok pótkocsiját vonta adóztatás alá, Nagymaros pedig a vízijármű-tulajdonosokat sújtja hajóadóval. De nem maradtak ki az adóztatás alól a lovak sem: Pilisjászfalu a ló- és póniló-tulajdonosokat egyedenként évi 150 000 forint megfizetésére kötelezte.
Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa szerint bár az önkormányzatok adóztatási lehetősége első látásra rendkívül széles körűnek tűnik, egyes jogszabályok, illetve az utóbbi időszakok bírósági gyakorlata korlátok közé szorították az adókivetési jogot. Míg már a múltban is sok önkormányzati adó esett e korlátozás áldozatává, addig jelenleg erősen kétséges például a termőföldadó jogszerűsége azon ingatlantulajdonosok esetében, akik földjüket bérbe adják. Ők ugyanis a bérbeadásból származó jövedelmek után szja-t fizetnek, ami egyes értelmezések szerint érvként felhozható az ellen, hogy ugyanazon földtulajdon után az önkormányzat őket egyszersmind helyi adó fizetésére is kötelezze. Hasonló ügyben járt is már el a közelmúltban a Kúria Önkormányzati Tanácsa, és meg is semmisítette a balmazújvárosi termőföldadót, arra hivatkozással, hogy az adózó a termőföld őrzéséért egyidejűleg mezőőri járulékot is köteles fizetni.
Egy települési adó kivetése alkotmányossági aggályokba is ütközhet. Az Alkotmánybíróság több alkalommal kimondta, hogy az olyan adó is, amely a tulajdon tárgyát gyakorlatilag elvonja, ellentétes az alaptörvénnyel. Ugyanígy jogellenes az az adó, amely nem veszi figyelembe az adóalanyok teherbíró képességét.
Itt a nyilam, hova lőjem?
Barta Péter kiemelte, hogy nem elég, ha egy önkormányzati adórendeletet érvénytelennek tartunk, fontos tudni azt is, hogy hogyan is lehet ezt érvényesíteni. Ha a rendelet az Alaptörvénnyel ellentétes, annak megsemmisítésére az Alkotmánybíróság jogosult. Ehhez a szervhez azonban hosszú az út. A panaszt elsősorban az ombudsmannál vagy az önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalnál tudja benyújtani az adózó. Érdemes arra felkészülni, hogy az eljárás éveket fog igénybe venni.
Más a helyzet, ha a jogszabály-ellenességre adófizetéskor akarunk hivatkozni. Ekkor ugyanis az adót kivető határozattal szemben szükséges fellebbezni, majd bírósági eljárást kezdeményezni, amelynek végén az adott egyedi ügyben kerül a Kúria vagy az Alkotmánybíróság elé a kérdés: valóban hibázott-e az önkormányzat. Még ha kezdeményezi is az adózó a felülvizsgálatot, magát az adót érdemes befizetni: ha netán az adózó elveszíti az eljárást, akkor a meg nem térülő jogi költségeken túl az adó befizetésének elmaradása miatt adóbírsággal és késedelmi kamatokkal is számolnia kell.
