A munkahelyi konfliktus van, ahol napi téma, van, ahol csak ritkán bukkan fel egy cégnél, de általában mindenki találkozott már vele. Szerencsések csak passzív szemlélőként, kevésbé szerencsések konkrét résztvevőként szereztek tapasztalatokat. Szakértőnk segítségével most azt jártuk körül, hogy ha belecsöppenünk egy konfliktusba, mi a leghatékonyabb megoldási módszer, illetve, ha vezetőként kell fellépnünk, hogyan és mit tegyünk.
Az első és legfontosabb szabály, hogy ne próbáljuk meg elkerülni a konfliktusokat, elkendőzés helyett mindig a megoldásra törekedjünk. (Azért persze próbálhatjuk csökkenteni a számukat.) A jó vezetőnek se az legyen a célja, hogy minél jobban visszaszorítsa a konfliktusokat, hanem, hogy egy kezelhető, közepes szinten tartsa azok számát. Egy összezárt, több embert összekapcsoló közösségben előbb vagy utóbb óhatatlanul kialakul a súrlódás, gondoljunk csak a néhány éve sikeresen futó valóságshow-kra. Ezek sikerességét is pimaszul arra alapozták, hogy az összezárt emberek egy idő után termelik a feszült és a néző számára izgalmas helyzeteket.
Ha ez egy munkahelyi terepen történik, a célunk az legyen, hogy megelőzzük a durva vitás szituációk kialakulását. Ha ez nem sikerül, akkor a következő szakasz, amikor felismerjük azok minőségét és súlyát, és ezt követően megtaláljuk a megszüntetésének módját. Zádrovich Alíz coach abban segít nekünk, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb lépéseket, reakciókat egy éles helyzetben.
Kép:sxc
Kérjünk időt!
Amikor épp benne vagyunk egy konfliktusban, az érzelmeink könnyen átvehetik az irányítást felettünk. A vita hevében elkezdhetünk személyeskedni, sértegetni, minősíteni a másikat, ami egy ártatlannak induló konfliktust is elmérgesít. A legfontosabb ezért, hogy egy kis időre lépjünk ki a szituációból, akár kérjünk időt a másiktól. Mondhatjuk neki azt, hogy van egy sürgős elintéznivalónk, és 10 perc múlva folytassuk a beszélgetést. Ennyi idő alatt lenyugodhatunk, és higgadt fejjel visszatérve már biztosan egész máshogy beszélünk egymással.
Az asszertív kommunikáció alapja, hogy soha ne a másikról beszéljünk egy konfliktusban, hanem mindig magunkról, a saját érzéseinkről és igényeinkről. Ne vádaskodjunk, ne minősítsük egymást! Ahelyett, hogy azt mondanánk: „Már megint te vagy a hibás, és emiatt nekem csináltál plusz munkát”, mondjuk inkább ezt: „Nem örültem annak, hogy tovább bent kellett maradnom, amiért nem figyeltél oda. Legközelebb légy szíves, legyél precízebb!” Ezzel nem sértjük meg a másikat, viszont kifejezzük neki az érzéseinket és a jogos igényeinket. Kiállunk magunkért anélkül, hogy egy konfliktust generálnánk.
A szóhasználat sem mindegy! Itt talál például 4 olyan dolgot, amit a legjobb, ha soha többet nem mond.
Törekedjünk egymás megértésére!
A kommunikációban gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy a saját nézőpontunkat akarjuk minden áron megértetni a másikkal, és közben elfeledkezünk arról, hogy az ő szemszögéből is ránézzünk egy problémára. Rengeteg konfliktus származik abból, hogy félreértjük egymást. Kérdezzünk vissza, ha valamit nem értünk pontosan, illetve akkor is, ha úgy érezzük, a mi mondandónk nem volt világos a vitapartnerünknek. Így már korán kiderülhet, hogy nála egész máshogy csapódott le az, amit mondani akartunk, de így még egy csatahelyzet előtt, idejében tisztázhatjuk a félreértéseket.
Törekedjünk a win-win szituációkra!
Sokszor azt gondoljuk, csak akkor jöhetünk ki pozitívan egy szituációból, ha a másikat „legyőzzük”. De ez egyáltalán nem így van. Szinte minden helyzetben megtalálhatjuk azt a megoldást, amellyel mindkét fél jól jár. Ez hosszú távon sokkal kifizetődőbb, mintha csak az egyik fél nyerne, hiszen nem alakít ki ellentéteket, és egy újabb helyzetben is együtt tudunk működni ahelyett, hogy leigáznánk egymást.
Ne a másikat akarjuk megváltoztatni!
Ha valaki nem úgy viselkedik, ahogy elvárjuk egy adott helyzetben, hajlamosak vagyunk őt hibáztatni, és őt akarjuk minden áron megváltoztatni. Fontos, hogy tudatosítsuk, csak magunkon változtathatunk. Ne a megszokott viselkedés maskara alapján akarjunk játszmázni, lépjünk ki a kudarcot vallott mintákból. Ha mi változtatunk a viselkedésünkön, az az egész szituációra és a másikra is hatni fog. Akár az is előfordulhat, hogy a másik felet meg fogja lepni a reakciónk, és kénytelen lesz ő is változtatni a viselkedésén.
