Az elmúlt négy évben összesen 57 607 gazdálkodó szervezet végelszámolásáról döntöttek a bíróságok. Az egyéb eljárásokkal együtt ugyanakkor több mint kétszázezer (200 693) cégtörlési határozat született. A kényszertörlési eljárás három évvel ezelőtti bevezetése óta a végelszámolások száma (15 176) a harmadára esett vissza (5625), ezzel szemben a kényszertörlések száma (5930) az ötszörösére nőtt (30 184). Ez elsősorban annak a következménye, hogy az elindított végelszámolás nagyobb része nem jut el a lezárásig. A bíróságok korábban a végelszámolás követelményeinek nem megfelelő cégeket többségében felszámolásra „utalták át”. A jogi procedúra 2012. évi változása óta viszont, ha úgy ítélik meg, hogy az adós vagyona nem elegendő a felszámolással kapcsolatos költségek fedezetére, rövid eljárással, kényszertörléssel kivezetik a piacról. Ez azzal jár, hogy a cég további gazdasági tevékenységet már nem folytathat. A kényszertörléssel egyidejűleg a cégbíróság az egyedüli vagy többséggel rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a jövőbeni cégalapításból. Velük szemben kártérítési jellegű per is indítható.
Hosszadalmas a végelszámolási eljárás
A végelszámolás megindításáról a döntést a cég legfőbb szerve hozza meg. Erre egyébként a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság határozata alapján is sor kerülhet. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja a követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti a vagyoni eszközeit. A végelszámolás után a fennmaradó vagyont a végelszámoló a cég tagjai között felosztja, és beszünteti a cég működését. A vagyon azonban csak a törlésére vonatkozó bírósági végzés meghozatala után adható ki.
A végelszámolás hosszadalmas eljárás, hiszen maga a törvény is három esztendőt ad lebonyolítására. Időközben számos esemény, váratlan gazdasági fordulat befolyásolhatja a sikeres befejezést. Arról nem szólva, hogy egyes cégek ezzel a jogi „kapaszkodóval” csak időt akarnak nyerni rendezetlen pénzügyeik esetleges megoldására. Nem véletlen azonban, hogy végül is a megindított végelszámolási eljárásoknak legfeljebb harmada zárul le eredményesen. Hasznos tehát, ha a gazdasági élet szereplői körültekintőek a partnereik kiválasztásánál vagy szerződéseik megkötése előtt. A feketelista.hu naprakészen tájékoztat arról is, hogy a kiszemelt cég nem áll-e végelszámolási eljárás alatt, sőt, további tizenhárom közhiteles állami nyilvántartás minden más, cégekkel kapcsolatos határozatáról is részletesen informálódhat. Ezek ismeretében megalapozottabb üzleti döntést hozhat – fűzi a fentiekhez Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.
A portál összesítése szerint június hónappal magunk mögött hagyott egyetlen esztendőben egyébként 77 469 cég törlésére került sor, az egy évvel korábbihoz képest (62 649) 23 százalékos a növekedés. Az elmúlt négy év alatt összesen 200 693 cég szűnt meg. A statisztika adatai szerint ugyanez idő során 140 214 új céget alapítottak. Ezen belül 2014 júliusa és 2015 júniusa közötti egy év alatt 28 024 új vállalkozás indult, kevesebb, mint a korábbi esztendőkben. Ezzel is magyarázható, hogy a működő gazdasági szervezetek száma a négy évvel ezelőtti 600 759-ről, 2015 júniusára 584 521-re csökkent.
Elemzők szerint a vállalkozói kör, a magyar gazdaság teljesítményéhez képest még mindig túlméretezett, számítani lehet a további szűkülésére. A folyamat várhatóan együtt jár majd a régiók, illetve a szakmai ágazatok közötti arányok kiegyenlítődéséhez is.
Kapaszkodó a kiszálláshoz
Az ország régióit összevetve: az elmúlt évben az összes végelszámolás (5625) 53 százalékát a közép-magyarországi térségben bejegyzett cégek (3018-en) kezdeményezték. Ugyanakkor a 30 184 kényszertörlés hetvenöt százalékát (22 679) ennek a régiónak a cégei szenvedték el. A megyéket illetően: az elmúlt években a pest megyei vállalkozók kezdeményeztek legnagyobb számban végelszámolást. Tavaly 747 cég kapaszkodott ily módon „mentőövbe”, pedig a megelőző két év alatt is már 2956 vállalkozás választotta ezt az utat pénzügyei rendezésére. Nem meglepő módon a tavalyi legtöbb kényszertörlést (2592) is ebben a megyében regisztrálták. Pest megyén kívül mindössze két olyan megye szerepel az összesítésben, amelyben az elmúlt év alatt kétszáznál több végelszámolás indult: Komárom-Esztergomban 253, Győr-Moson-Sopronban 210. A legkevesebb végelszámolást (67) Nógrád-megyében és Tolna-megyében (71) kezdeményezték a vállalkozók.
Városról városra
Kilenc nagyobb városunkat tekintve: a június 30-ától visszatekintő egy év alatt nyolcban csökkent a végelszámoltak köre. Budapesten a legnagyobb mértékben, 21 százalékkal, (2876-ról 2271-re). Három nagyvárosban indult száznál több végelszámolás; Debrecenben 118, Pécset 115, Szegeden 101. A nagyvárosok közül a legkevesebbet Kaposváron (30), Kecskeméten (58) és Székesfehérváron (59) kezdeményezték. Végelszámolással és kényszertörléssel együttvéve, mind a kilenc nagyvárosban kevesebb cég tűnt el a gazdasági életből, mint a megelőző esztendőben.
