A munkavállalók és a vezetők körében - a világon mindenütt - az utálatos rituálék egyike a visszajelzés. Sok vezető nem szereti, mert nem tartja elég hatékonynak, a munkavállalók pedig sokszor úgy vélik, hogy nem kapnak használható, beépíthető útmutatást. Pláne, ha mindehhez rossz érzelmi környezet, és nem megfelelő kommunikáció is párosul. Pedig a visszacsatolás alapvetően jó dolog. Fontos eszköz a munkahelyi viselkedés, a munkahelyi kultúra kialakításában, elősegíti a szervezeti tanulást, hatással van a teljesítményre, az üzleti eredményekre, a fejlődésre. Akkor miért ilyen problémás? A legfontosabb, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy visszajelzéskor (még, ha nem is jelenik meg mindenkinél látványosan), erős érzelmek generálódnak mind a visszajelzést adó, mind a befogadó oldalon. Ezért fontos, hogy ezekben a kényes szituációkban a lehető legjobban fogalmazzunk. Itt talál például 4 olyan dolgot, amit a legjobb, ha soha többet nem mond.Vannak viszont helyzetek, amikor egy szimpla köszönöm is elég, van amikor kötelező, de ez a frázis pedig még a legkellemetlenebb helyzeteken is átsegíthet minket. Mutatjuk, hogyan!
Ha elismerik a munkánkat, teljesítményünket, vagy tehetségünket, a legrosszabb visszajelzés az lehet, ha nem köszönjük meg ezt a gesztust. (Amúgy is túl ritka a dicséret a magyar munkahelyeken.) Ebben az esetben a „köszönöm” használata kötelező, ellenkező esetben arrogánsnak és hiúnak tűnünk, azaz nem a legszimpatikusabb embernek a csapatból.
Persze a szimpla köszönöm mellett nem árt, ha az elismerésre adott visszajelzésként annak a személynek a fontosságát is kiemeljük, akitől kaptuk az elismerést.
Pl: „Jó volt ez a prezentáció."
Válasz: „Köszönöm, örülök, hogy tetszett neked!”
Ha késünk
Bárkivel előfordulhat, elég egy koccanás a körúton, hogy egész Budapest egyetlen hatalmas közlekedési dugóvá váljon. Azonban ebben az esetben, amellett hogy lehetőleg jelezzük a tárgyalópartnernek, hogy késni fogunk, lehetőleg ne kezdjünk el mentegetőzni: „Óriási dugó van, stb”. Ezzel tökéletesen tisztában van, ráadásul úgy tűnik, hogy elhárítjuk magunkról a felelősséget. Mentegetőzés helyett inkább köszönjük meg a türelmét, ennyivel mindenképpen tartozunk neki. (Hogy etikett szempontból mi a jó megoldás késés esetére, arról itt olvashat.)
Ha valaki rossz hírrel jön hozzánk, akkor mindenképpen fontos, hogy éreztessük vele, mellette állunk, akár munkaadóként, akár munkatársként, akár üzleti partnerként. Ebben a szituációban furcsának tűnhet a köszönöm használata, de nem az, így tudtára adhatjuk annak aki hozzánk fordult, mennyire értékeljük a bizalmát és osztozunk a fájdalmában, vagy a gondjaiban.
Pl: „Elpusztult a törpepapagájom”
Válasz: „Köszönöm, hogy megosztottad ezt velem, kérlek szólj, ha bármiben segítségedre lehetek.”
Ha segítő szándékú visszajelzést kapunk
Amennyiben valaki azzal fordul hozzánk, hogy a tennivalónkat így- és így végezhetnénk jobban, fontos, hogyan reagálunk. Értsük meg, hogy ez nem a személyünknek kifejtett kritika, hanem a jó szándék, vagy a segítőkészség megnyilvánulásának jele. A legjobb ha szépen megköszönjük.
Ha kritizálnak
Persze nem csak jó szándékú visszajelzés érkezik, hanem kimondottan bántó kritika is. (Ami viszont néha jobb az elnézésnél!) Ilyen emberekkel, minden munkahelyen, minden üzletben találkozhatunk, de a legjobban úgy tudjuk a fegyvert kicsavarni a kezéből, ha egy udvarias frázissal azonnal semlegesítjük kritikájának élét. Ha ez nyilvánosság előtt történik, mondjuk egy prezentáción, vagy megbeszélésen, a hatás még jobb, így ugyanis a kritizáló vélemény fog durvának és oda nem illőnek feltűnni.
Pl: „Ez az álláspont a legnagyobb hülyeség a héten, amit hallottam.”
Válasz: „Köszönöm a véleményedet, legközelebb jobban igyekszem majd mély benyomást tenni rád.”