Az egyes mezőgazdasági ágazatokat vizsgálva megállapítható, hogy az állattartás, valamint az erdő- és vadgazdálkodás területén magas – 2,5 százalék – feletti bedőlési aránnyal kell számolni. A növénytermesztés és a halászat szektorokban alacsonyabb – 1,5 százalék – a cégek fizetésképtelenné válási aránya. A Bisnode nemzetközi cégminősítő a mezőgazdaság egyes területén tevékenykedő vállalkozások közötti eltéréseket vizsgálta a fő TEÁOR számok alapján. (A vizsgálatba a következő főtevékenységekkel rendelkező cégek kerültek bevonásra: 0100-0130 növénytermesztés, 0140-0164 állattartás, 0170-0240 erdő- és vadgazdálkodás, 0300-0322 halászat)
Az elemezésből kiderül, hogy 14 ezer társas vállalkozás folytat ma Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet. A mezőgazdasággal foglalkozók 40 százaléka növénytermesztéssel, 38 százaléka állattartással, 20 százaléka erdő- és vadgazdálkodással, 2 százaléka halászattal foglalkozik. (A hosszú fizetési határidőkből adódó költségek és kockázatok alternatív finanszírozási megoldások beiktatásával, így faktoring alkalmazásával csökkenthetők.)
Területileg az összes cég számához viszonyítva Somogy, Békés és Tolna megyében tevékenykedik a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaságban. Pest megyében, a fővárosban, Komárom-Esztergom és Fejér megyében képviseltetik magukat a legkisebb arányban az agrárcégek. Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó bedőlési arány (csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított száma) alapján azt látjuk, hogy a növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások jóval kisebb arányban válnak fizetésképtelenné, mint az állattartók. Egy éven belül a növénytermesztők 1,2 százaléka válik csak fizetésképtelenné, míg az állattartók 2,75 százaléka - derül ki a Bisnode elemzéséből. Az erdő- és vadgazdálkodás is 2,53 százalékos bedőlési arányával az állattartáshoz hasonló kockázatú szektor. A halászat esetén viszont alacsony a fizetésképtelenné válás esélye, itt ugyanis ez csak a vállalkozások 1,49 százalékát érinti. (A kinnlevőségek kezelése jelentősen változott az új Ptk. hatálybalépésével.)
Megyei szinten a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya Nógrád megyében kiugróan magas. Itt 100-ból 7 mezőgazdasági cég szűnik meg egy éven belül fizetésképtelenség miatt. A legkisebb veszélyben a nyugati országrészben tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozások vannak: Zala, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében ugyanis 1,5% alatt van a mezőgazdasági cégek bedőlési aránya.
Az elmúlt 12 hónapban megduplázódott a mezőgazdaságban az új cégek száma. Jelenleg havonta átlagosan 100 cég alakul a szektorban, legnagyobb mértékben a fizetésképtelenség által igencsak sújtott állattartás területén.
Keleti József a Bisnode nemzetközi cégminősítő cégcsoport ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdaságra - szezonális jellege és a külső tényezőktől (időjárás, betegségek) való függősége miatt - pénzügyi szempontból is alaposan érdemes odafigyelni. Mivel a Bisnode adatai alapján az látszik, hogy állattartás esetén például átlagosan 40 napos számlafizetési határidőt kapnak a cégek, ezért utólagos fizetés engedélyezése esetén a hosszú határidő miatt a vevők folyamatos figyelemmel kísérése szükséges. Keleti József elmondta, hogy minden olyan jelre érdemes figyelni, ami az üzleti partner jövőbeli kockázatosságára utalhat, és szükség esetén időben el kell kezdeni a behajtást. Ráadásul jelenleg az állattartók, ha késnek számláik kiegyenlítésével, akkor átlagosan 24 nappal később fizetnek, így ebben az esetben átlagosan akár 64 napot is kell várnia egy szállítónak, hogy pénzéhez juthasson. A növénytermesztők esetében az állattartásnál alacsonyabb, de így is igen magas, átlagosan 25 napos fizetési határidő és 18 napos fizetési késedelem jellemző. (Egyébként a magyar gazdaságban csökkennek a fizetési határidők!)
A növénytermesztéshez képest az állattartás sokkal rosszabb helyzetben van ma hazánkban. Ezen a helyzeten szeretne javítani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is, mely kezdeményezte az élelmiszerek, azon belül is első körben a húsok és hústermékek áfájának radikális csökkentését több területen is. Az e-útdíj bevezetése sem kedvez az állattartásnak, és a magas bedőlési arányok is azt mutatják, hogy igencsak magas a szektor fizetésképtelenné válásának aránya. Eddig a jelentős uniós és nemzeti támogatások sem segítettek az iparágon, de remélhetően elindul végre egy keresletélénkülés is a hústermékek iránt, ami pozitív irányba mozdítja el az állattenyésztést. Ez kiegészülve egy stabil minőséget termelő, az időjárás által kevésbé sújtott növénytermesztéssel, jelentősen javíthatna a mezőgazdaság helyzetén.
