„A magas cégalapítási érték mellett csupán 998 cégtörlés történt az ágazatban, aminek következtében a cégek száma dinamikusan növekszik, és ezzel az építőipar erősen kiemelkedik a többi ágazat közül” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. A cégtörlések száma abból a szempontból is érdekes, hogy gyakorlatilag 1 éve teljesen konstansnak tekinthető. Ez igen meglepő egy olyan turbulens és érzékeny ágazatban, mint az építőipar.
Ettől persze még nem lesz egészséges az ágazat, a cégtörlési arány és a cégfluktuáció igen magas a cégek számához viszonyítva. Csak 2018 második negyedévében az építőipari cégek 5 százaléka ellen indult végrehajtás, 192 esetben indult felszámolási eljárás az ágazat szereplői ellen. A kifizetetlen számlák aránya továbbra is magas.
Állami támogatások nélkül nem lenne ekkora növekedés
Az ágazat jövője ugyanakkor még távolról sem nevezhető kiszámíthatónak. Nagy kérdés, mi fog történni 2020 után, amikor az EU-s pénzek erős csökkenésére van kilátás és az állami szerepvállalásban is átalakulás várható. „Bármennyire túlfűtöttnek is tűnik jelenleg az építőipar, ez jelentős részben mesterséges hatások eredménye, és csak kisebb részben a versenyszféra önálló teljesítménye” – mondja az Opten szakértője.
Az állami szerepvállalásnak várhatóan a jövőben is kiemelt szerepe lesz. Nagy kérdés, hogy az 5 %-os lakásáfa helyett vagy mellett milyen más támogatási eszközöket vetnek be a jogalkotók, vélhetően ezekre nagy szükség lesz a szektor növekedésének fenntartása érdekében. Mindenesetre az bátran kijelenthető, hogy az építőipar még messze van az egészséges önjáró szinttől. Van mit behozni nem csak EU-s viszonylatban, de likviditás, eszközállomány és munkaerő-képzettség tekintetében is.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) második negyedévre vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 17-18 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Békés, Veszprém és Baranya megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta.
