November közepén fogadta el az Országgyűlés az idei évre érvényes új adószabályokat, amelyek sok tekintetben módosítják az eddigi adószabályokat. Sorozatunk előző részében a társasági adó változásait vettük sorra, másodszor a jövedéki adó, az általános forgalmi adó, a népegészségügyi termékadó változásairól számoltunk be.
Helyi adó változások
Az adóeljárás reformjával összefüggő eljárásjogi változásokon túlmenően módosultak a könyvelésüket IFRS-ek szerint vezető vállalkozókra vonatkozó általános, illetve a speciális adózói körre (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások) vonatkozó nettó árbevétel-meghatározási szabályok. Az elfogadott módosítás szerint új nettó árbevétel csökkentő tétel kerül bevezetésre a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében – hívta fel a figyelmet összefoglaló írásában Hegedüs Sándor az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.
Az IFRS–áttérésre vonatkozó szabályok kiegészültek a számviteli politika változásával összefüggő speciális adóalap- korrekciós tételekkel. Ezen módosulás célja úgyszintén a kétszeres adóztatás, illetve az adóztatás elmaradásának kizárása.
A jövőben a rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adózók az illetékes önkormányzat külön rendeleti felhatalmazása nélkül is benyújthatják majd az építményadóról, telekadóról, magánszemély kommunális adójáról, iparűzési adóról szóló bevallásukat az önkormányzati adóhatósághoz. A helyiadó-törvény általános nettó árbevétel fogalmának változása kapcsán az energiaadóra vonatkozó utalás elmaradása nem érdemi változás, pusztán annak következménye, hogy az említett adónem beolvadt a jövedéki adóba.
A helyi iparűzési adó 2017 évben korábban elfogadott évközi változásai
Garanciális szabály került bevezetésre, amely szerint a határozott időszakra megállapított helyi adók esetén az önkormányzat csak a harmadik naptári évtől, jelentős adóbevétel-kiesés mellett növelheti majd az adó mértékét;
- úgyszintén garanciális jelentőséggel bír, az adómérték önkormányzat általi emelését szigorú feltételekhez kötötte a törvény;
- a későbbi kötelezettségre előre bevallott és befizetett összeg előrehozott adónak minősül, az így befizetett összeg pedig kizárólagosan az adókötelezettség későbbi teljesítésére használható fel (arról, hogy mely kötelezettségbe történjék a beszámítás, adózó rendelkezhet);
- ezentúl papíralapon is benyújtható az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló PM rendelet szerinti helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványon bevallás, amennyiben a társaság helyi adórendeletben biztosított adóelőnyre jogosult és azt igénybe kívánja venni; az éves HIPA-bevalláson túlmenően lehetőség nyílt az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás NAV-on keresztüli benyújtására is;
- cégjegyzésre kötelezett, iparűzési adóalanyok tekintetében is egyablakossá vált az ügyintézés, ugyanis a rájuk vonatkozó adatokat a NAV továbbítja az önkormányzatok felé, Az említett egyszerűsítés nem vonatkozik a KATA kapcsán felmerülő egyszerűsített adómegállapítási módra, ezt ugyanis külön be kell jelentenie az érintett entitásnak.
- az évközi változás értelmében a napelem-erőmű is telephelyet keletkeztet HIPA szempontból,
- pontosításra került, hogy speciális adóalanyoknál (egyesület, alapítvány stb.) az ingatlan bérbeadáson realizált bevétel vállalkozási tevékenységből származó bevételnek minősül.
Az őszi adócsomag a gépjárműadóra vonatkozó változásai az Art. változásokhoz kapcsolódnak, átvételre kerültek az Art. hatásköri és illetékességi szabályai.
A tavaszi módosítás értelmében az adómentes gépjárművek kapcsán az önkormányzat mentesül a határozathozatali kötelezettség alól, e tekintetben mindössze nyilvántartási kötelezettség terheli a helyi adóhatóságot.
