A SZÉP Kártyának is annyi lehet

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt héten terjesztette be a kormánynak a cafeteria rendszer készpénzesítéséről szóló javaslatot. (Valójában nem a bér, csak a statisztika javul majd ezzel.) Eszerint megszűnne az Erzsébet-utalványok rendszere, ehelyett bérkiegészítést lehetne adni készpénzben. Az alacsonyabb adózású bérrész minden dolgozónak járna, és bármely vállalkozás élhetne vele.

„A magyar cafeteria-rendszer az Európai Unió bíróságának döntése nyomán jogsértő, ezért nem maradhat fenn mostani formájában. A Szép Kártya Luxemburgban kifogásolt pontjai viszont anélkül igazíthatók ki, hogy sérülne a szisztéma lényege” – érvelt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezetője a Magyar Idők napilapnak.

A költségvetési terv nem számol a SZÉP Kártyával?

Az Erzsébet-utalvány mellett a SZÉP Kártya is áldozatául eshet a cafeteria-rendszer kilátásba helyezett átalakításának – értesült a Népszava, a napilap szerint erre a jelenleg is készülő, 2017. évre várható adótörvény-tervezetből lehet következtetni. A napilap szerint a kormány a SZÉP Kártya forgalmából származó adó- és járulékbevételek eltűnésének figyelembe vételével tervezi a jövő évi költségvetést. Biztosat ezzel kapcsolatban április 26-án fogunk tudni, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint ugyanis a kormány ekkor nyújtja be az Országgyűlésnek a 2017-es tervezetet.

Amennyiben a kormány tartja magát az Orbán Viktor által korábban vázolt elképzelésekhez, úgy kétféle bértételre lehet majd számítani 2017-től: a hagyományos, „nehezebb” adóval sújtott, valamint egy ezt kiegészítő, 34,5 százalékos, „könnyített” adózású összegre. Utóbbi – amelyet a munkavállalók többsége eddig valamilyen célzott fogyasztásra alkalmas utalvány formájában kapott – után nem jár táppénz és a nyugdíjszámításnál sem vehető figyelembe.

Borul a monopólium

Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet utalvány egyes elemei az Európai Unió Bírósága február végén meghozott döntése szerint. A SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány kibocsátási feltételeit a bizottság túlságosan megszorítónak tartja. Irányelvet sért, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát – a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában –, és a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények sem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztetőek.

A belföldi turizmus meglehetősen bizonytalan helyzetbe kerülne abban az esetben, ha a jövő évtől megszűnne a SZÉP Kártya intézménye. Ha nem irányított ugyanis a fogyasztó költése, az rövidtávon jó lehet a munkavállalónak, de a jövedelme nem nő, mert eddig is megkapta ugyanazt a pénzt, csak más formában. Viszont ha a jelenlegi, alacsony bérek mellett készpénzben kapja meg az üdülésre szánt összeget is, akkor azt valószínűleg elkölti másra, ami nem jelentkezik bevételként a vendéglátó-ipari egységeknél - és máshol sem -, ahol jelenleg SZÉP Kártyával fizetnek. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése szerint a készpénzesítés következményeként a jelenlegi forgalom 70 százaléka el fog veszni, és még csak nem is feltétlenül más hazai ágazatokba áramlik át, hanem nagy az esély arra, hogy a fogyasztó kiviszi az országból az üdülésre szánt pénzt.

A Piac & Profit által a bejelentéskor megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság több szegmensét nagyon súlyosan érintené ez a lépés.

Nem ússza meg az állam a kártérítést

Jogi szakértők szerint a jövő év elejétől eltörlésre ítélt Erzsébet-utalvány nem jelenti automatikusan azt, hogy a piacról kiszorított szereplők ne léphetnének fel jogos kártérítési igénnyel. Az a tény, hogy a magyar jogrendszerben a jogsértő állapot 2013 elejétől 2016 végéig fennállt, megteremti a kártérítés jogalapját. Ez a monopolizált bevételeket alapul véve elérheti akár a több tízmilliárdos nagyságrendet is.

Évi 130 milliárdot kaszál az állam a kidobásra ítélt cafeterián

2017-től a kormány megszünteti a cafeteriát ezzel párhuzamosan kétszintűvé teszi a bérrendszert. Utánajártunk, hogy mekkora piacot jelent ma a cafeteria, és ebből mekkora bevétele származik a költségvetésnek éves szinten.