A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) első negyedéves jelentése szerint 2018. január–március között 39 vállalkozás jutott 1,347 milliárd forint összértékben tökéhez Magyarországon. A tranzakciók mindegyikét kockázati tőkebefektetők hajtották végre, magántőke-befektetés nem történt. A legtöbb pénzt, összesen 662 millió forintot, a magvető-fázisban lévő vállalkozások kapták, a tranzakciók számát nézve pedig a 39-ből 28 inkubációs, azaz nagyon korai fázisú befektetés volt. Az első negyedévben 12 kiszállást regisztrált a HVCA, összehasonlításképpen tavaly egész évben 11-et. Zsembery Levente, a szervezet elnöke szerint van okunk az optimizmusra.
Hogyan értékeli a számokat?
– A 2018-as első negyedév befektetési aktivitása kettős képet mutat. Biztató, hiszen a sok korai fázisú befektetés remélhetőleg több ígéretes célpontot kínál majd a következő körös befektetők számára. De sajnálatos, hogy a Jeremie-program kiesése miatt keletkezett űrt továbbra sem sikerült betölteni, bár az év hátralévő hónapjaival kapcsolatban – részben a második félévben újrainduló Jeremie miatt – továbbra is optimista vagyok. Befektetői szemmel az igazán érdekes fejleményt a meginduló kiszállások jelentik. Itt további erősödést várok, mivel a 2010-ben indult első Jeremie-alapok, amelyek együttesen több mint kétszáz befektetést hajtottak végre, 2018–2023 között kezdenek kifutni. A 12 exitből mindössze kettő zárult leírással, ami véleményem szerint kedvező, de árnyalja a képet, hogy csupán négy esetben érkezett független külső vevő.
A korábbi Jeremie-program befektetési időszakának két évvel ezelőtti zárásakor sokan azt mondták, hogy jelentősen visszaesik majd a befektetési aktivitás. A számok viszont azt mutatják, mégis van mozgolódás.
– A valóság azért javarészt visszaigazolta az előrejelzéseket: 2016 második felében és 2017 egészében csökkent az aktivitás. De mielőtt 2010-ben a Jeremie elindult volna, Magyarországon nem volt jelentős volumenű kockázatitőke-piac, kevesen ismerték ezt a tőkebevonási lehetőséget. Az elmúlt nyolc évben viszont kiépült és életképessé vált az ökoszisztéma, a piac megismerte ezt a befektetési formát. Lettek startup-versenyek, születtek díjak, kinevelődtek a szakértők, tanácsadók, jogászok, akik kitanulták a szakmát. Az állami forrásoktól független alapok is egyre aktívabbak. Az ökoszisztéma a jelek szerint talpon marad állami források nélkül is, igaz, csak korlátozottan.
– A kockázati tőke történelmileg tisztán magánbefektetésként indult, de ilyen formában inkább csak az angolszász országokban, különösen az Egyesült Államokban működik. Máshol, például Európában, és különösen a mienkhez hasonló kisebb piacokon, ahol más a cégek kritikus tömege is, lényeges az állam közreműködése. Magyarország rájött, hogy az innovációs folyamatok megváltoztak, egyre hangsúlyosabb a kis, induló vállalkozások szerepe, és a vezetők megtanulták, micsoda érték teremthető az innovatív projektek, a magas növekedési potenciállal rendelkező startupok támogatásával. Ebből a szempontból tehát az állami szerepvállalásra gazdaságösztönzésként tekinthetünk. Az, hogy ez túlzott-e, nehezebben megválaszolható kérdés: egy vállalkozónak nyilván jó, ha hegyekben áll az elérhető, könnyen hozzáférhető fejlesztési forrás, de az állami szerepvállalásnak lehet kiszorító hatása is. Ha az állami alapok alacsonyabb hozamelvárással dolgoznak, a piacinál lényegesen kedvezőbb feltételekkel – például visszavásárlási opciókkal – keresik meg a cégeket, károsak lehetnek a magántőkéből működő alapokra, csökkenthetik a vállalkozások teljesítménykényszerét, ezáltal rontják a cégek versenyképességét. Figyelni kell arra is, hogy az állami projektek egy irányba mutassanak. Például kontraproduktív, és a piac működésében is zavart okoz, ha az állam az egyik oldalról forrást tol a piacra, másrészt olyan programokat támogat, amelyek célja, hogy a legígéretesebb startupok Londonban vagy a Szilícium-völgyben mutatkozzanak be még azt megelőzően, hogy bevonnának itthoni forrást. Ezzel szűkül idehaza a kínálat.
Az interjú teljes formáűban a Piac & Profit szeptemberi számában olvasható! Keresse csütörtökön az újságárusoknál!
