A sikeres munkaerő-kiválasztás lépései

Munkatársaink beállítottságával, képességeivel a lehető leghatékonyabban kell gazdálkodnunk, mert tulajdonságaik, erősségeik egyben motivátoraik is. A legegyszerűbb motivációs eszköz tehát maga a munka, a feladat, hiszen ki ne szeretne sikeres lenni, más szavakkal: hatékony és hatásos lenni. Ha valaki szereti, amit csinál, és mindezért elismerik és megbecsülik, amellett, hogy jól érzi magát a bőrében, sokat hozhat a cég konyhájára is.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: PP-archív

A cégek optimális működésének alapfeltétele, hogy minden pozícióba meg kell találni az ideális jelöltet. Ez sokszor azért sem egyszerű feladat, mert egy dolgozó gyakran komplex, összetett feladatokat lát el. A források egyre korlátozottabbak, így új munkatársak felvételére, létszámbővítésre csak alapos előkészületek után kerülhet sor. Az elhibázott, rossz felvételi döntés pedig a későbbiekben megkeserítheti a vezetők mindennapjait, a nem megfelelő helyen lévő kollégákkal való „törődés” sok időt, energiát emészt fel, és akár feleslegesen kidobott milliókat okozhat. Ezt a pazarlást senki sem engedheti meg magának.

A személyiség is fontos

A kompetencia alapú toborzási és kiválasztási folyamat szakít a korábbi évtizedek elterjedt gyakorlatával, amely szerint a munkaköri leírás jelenti a feladatokat, kötelezettségeket, felelősségeket, de nem veszi figyelembe a személyiséggel kapcsolatos elvárásokat. Abból kell kiindulnunk, hogy a munkakörökhöz speciális felkészültség, személyes megfelelés szükséges, ennek sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a kiválasztásban.

Az eredményes kiválasztás több lépcsőből álló folyamat, több fordulóban, többféle módszerrel kell felmérni a jelöltek tudását, képességeit, hogy ezeket a többiekével összehasonlíthassuk. Nagyon eltérő lehet az is, hogy a kiválasztási folyamatban ki hozza meg a végső döntést. Ha van HR-es a cégnél, akkor ő viszi végig a kiválasztási folyamatot, de lehet, hogy szerepe csak a szűrésre korlátozódik, a tényleges kiválasztást maga a szakmai vezető végzi.

Egy jól kialakított munkaköri leírás (ezzel a témával korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk), amely a szakmai elvárások mellett az emberi tulajdonságokra is koncentrál, jó kiindulási alapot adhat a hatékony kiválasztáshoz.

Ennek ismeretében fogalmazzuk meg elvárásainkat leendő munkatársunkkal szemben. Több úton is elindulhatunk. Kereshetünk az ismeretségi körben, meglévő adatbázisban, megkérdezhetjük partnereinket, nem tudnak-e ajánlani valakit, de hirdethetünk belső és külső (média) csatornákon, vagy internetes portálokon keresztül is.

Az interjún túl

A beérkezett önéletrajzok feldolgozását követően kezdődik az interjúztatás, amelynél pozíciótól függően fél és másfél óra közötti időtartammal kalkulálhatunk. A személyes elbeszélgetések után szűkíthetjük le a jelöltek listáját. Az interjúztatási folyamat végén célszerű bevetnünk egyéb döntéstámogatási eszközöket is, például kompetenciafelmérő kérdőíveket, teszteket töltethetünk ki a legalkalmasabbnak ítélt jelentkezőkkel.

Tesztekkel bármely munkakörre való alkalmasságot, a szükséges kompetenciát, kompetenciákat „mérhetjük” a feladatok adott szintjén, fontos vagy kevésbé fontos feladatok esetén. (Nem mindegy azonban, hogyan használjuk őket!)

Segít a térkép
Ahhoz, hogy valóban figyelembe tudjuk venni egy munkakör betöltésénél a személyiségjegyeket is, tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen személyiségjegyek és kompetenciák lennének szükségesek az adott munkakörhöz - ebben segít a "munkakör-térkép".
Ezek közül jól bevált típus a Thomas International humánkompetencia-elemző rendszerének kérdőívei, amelyek rendkívül pontosan és gyorsan adnak képet a munkakör, egy személy vagy egy konkrét csoport kompetenciáiról. A vizsgált személynek mindössze egy 24 kérdésből álló kérdőívet kell 5–8 perc alatt kitöltenie (helyben vagy interneten keresztül), ezután rögtön megkapjuk az írásos elemzést. Az így kapott – már jóval teljesebb, árnyaltabb kép – alapján történhet meg a döntés.

Ha olyan pozícióra keresünk embert, amelynek betöltéséhez speciális készségekre, képességekre van szükség, akkor AC mérést is végezhetünk. Az Assessment Center az új munkatársak kiválasztása során alkalmazott módszer, amelynek segítségével pontosabban meghatározható a jelölt beválása. A folyamat során a jelölteket a betöltendő munkakörre jellemző tulajdonságokat mérő feladatok elé állítják, és a megfigyelők a viselkedésükből, reakcióikból következtetnek arra, hogy hogyan boldogulnának az adott munkakörben. Ha mindhárom eszközt (személyes interjúztatás, kompetenciaelemzés, AC) használjuk a kiválasztás során, biztosak lehetünk benne, hogy a beválás és beilleszkedés hatékonysága jelentősen megnő. (Itt olvashat részletesebben erről a módszerről.)

De soha ne feledjük el, mielőtt kimondjuk a végső szót: az emberek nem változnak túl sokat! Nem érdemes az időt arra vesztegetnünk, hogy pótoljuk, ami hiányzik belőlük, inkább azt hozzuk ki belőlük, ami bennük van!

Ha kérdése van a fenti vagy bármely más HR-témát illetően, írjon nekünk, és választ kap tőlünk a Piac & Profit tanácsadói kapuján keresztül.

Babos Éva ügyvezető Contact Points Kft. A Piac & Profit HR szakértője

 

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo