Egyenes összefüggést látnak a vezetők a cég kockázatkezelési gyakorlata és pénzügyi sikeressége között - ebben nincs változás az AON Magyarország immár évek óta elvégzett, a sikeres működést veszélyeztető kockázatokat vizsgáló felmérésének adatai szerint. A válaszadók több mint 80%-a vélekedett úgy, hogy azon vállalatok, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a kockázatkezelésre, kiemelt jelentőséggel kezelik ezt a témát, gazdasági mutatóikban hatékonyabbak a gyengébb kockázatkezelési gyakorlattal rendelkező társaságoknál. Ezzel újabb megerősítést nyertek az elmúlt évek felméréseinek tapasztalatai. A vállalatvezetők egyre határozottabban foglalnak állást abban, hogy a gazdálkodás egyik legjelentősebb sikertényezője lehet, ha az adott szervezet felsővezetői szinten és kellő elhivatottsággal felügyeli a kockázatkezelés témakörét.
A minőség a legfontosabb
A megkérdezett, közel száz cégvezető úgy látja, hogy vállalata számára a legfontosabb belső kockázati tényező a termékeinek, szolgáltatásainak minőségromlásában, illetve a cég humánerőforrásának megrendülésben rejlik. A minőség ilyen mértékű kockázati tényezőként történő megjelenése újdonság az eddigi felmérések sorában. (2014-ben a minőség harmadik helyen említett belső kockázat volt.) Ez a változás azt jelzi, hogy a gazdálkodók gondolkodásában határozottan felértékelődött a minőségi elvárás mint sikertényező. Úgy látják, hogy az e területen történő megbicsaklás jelentős mértékben rombolja a társaság pénzügyi sikerességét. Amellett, hogy az elmúlt évekhez képest jelentősebbnek látják az ebben rejlő kockázatot, a válaszadók úgy vélik, hogy a következő években is erre a kockázati tényezőre kell a legnagyobb figyelmet fordítaniuk.
A humánerőforrás a korábbi években is meghatározó – tavaly az első helyen említett – kockázati tényező volt. A vállalatvezetők szerint a megfelelően képzett és együttműködő csapat a siker meghatározó forrása, az ennek megroppanásában rejlő kockázat mély sebet üthet a gazdálkodó szervezeten. Ennek megfelelően immár évek óta kiemelt jelentőségűnek érzik az emberi tényezőt, és úgy látják, hogy ennek jelentősége tovább növekszik. (A 21. századi szervezetek lelke a szakértők szerint is a csapat. Hogy jól működjön, ügyfélként kéne kezelni az alkalmazottakat.)
A vevők és a piac is kiszámíthatatlan
A külső kockázati tényezők tekintetében is változott a vállalatvezetők véleménye. Idén a legkomolyabb fenyegetettséget abban látják, hogy a vevőik/felhasználóik igényeiben bekövetkező változások nyomán csökken a termékeik iránti kereslet. Ezt a fajta kockázatot egy éve még a harmadik helyen említették. Második legjelentősebb külső fenyegetettségként a piaci versenytársak viselkedésében rejlő kockázat szerepel, amely a tavalyi vezető helyről lépett a második helyre.
A nemzetközi tendenciákkal együtt, Magyarországon is előtérbe kerül a kiberbiztonság témaköre. A működés biztonságát fenyegető belső tényezők között egyre több vállalatvezető ismeri fel a számítástechnikai rendszerekbe kódolt kockázatokat. (Amiket első körben legalább fel kell ismerni.) Az online és belső rendszerek működési biztonsága, támadások elleni kitettsége és az ebből származó gyártási kiesések, adatvesztés, reputációs károk a hétköznapok valóságává vált. E jelenlévő kockázatokkal szemben mind többen igyekeznek biztosítani magukat.
Magunkon múlik
Rendesi János, az Aon Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója szerint a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a gazdaság döntéshozói egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a minőségnek. A felmérés eredményeiből világosan látszik, hogy a vállalatvezetők egyre inkább olyan körülményeket említenek kockázati elemként, amelyekre közvetlen hatásuk van. Elsősorban a minőséggel, a humánerőforrással, az eredményességgel kapcsolatos félelmekre gondolhatunk. Elgondolkodtató az is, hogy sok vállalat nagyon tart a piaci igények változásában rejlő veszélyektől. Bizonytalanok abban, hogy mindezt időben felismerik-e, illetve, hogy tudnak-e majd ezekre megfelelően reagálni.
A felmérés kérdéseire adott válaszokból világosan látható, hogy a vállalatok jelenleg a tevékenységüket befolyásoló belső tényezők javítását tartják a siker szempontjából elsődleges fontosságúnak. A korábbi években inkább a külső, a tőlük független hatások kedvezőtlen alakulásától (például árfolyamváltozás) féltették gazdálkodásuk sikerét.
A minőség ilyen mértékű jelenléte a kockázati tényezők között már szinte „minőségi változást” jelent a gazdálkodók kockázatkezelésében. Rendesi János szerint általában elmondható, hogy a vállalatvezetők a kockázatkezelés minőségével kapcsolatban is egyre komolyabb elkötelezettséget mutatnak. A biztosítási piac szereplői számára érezhető e fejlődés, de továbbra is akad tennivaló.
