Kívülről érkezett a nyomdaiparba Gellér Róbert, a Gelbert ECOprint tulajdonos-ügyvezetője, aki a fenntarthatóságot tűzte a cég zászlajára és az eredményei miatt a Piac & Profit Üzleti Etikai Díját is elnyerte 2017-ben. De miért választotta egy gépészmérnök a nyomdai szakmát és hogyan sikerült a kisvállalkozásból egy versenyképes nyomdát létrehoznia?
Honnan jött az ötlet, hogy saját nyomdát alapíts?
- Az egyetem után hat éven keresztül dolgoztam a Fővárosi Vízműveknél. Egyszer az egyik egyetemi barátom panaszkodott, hogy a nyomdai munkáira nem talál olyan nyomdát, amely megfelelő lenne neki. Nekem viszont volt olyan ismerősöm, aki nyomdánál dolgozott, így elkezdtem kiközvetíteni a nyomdai munkákat, ami szép – és egyre szebb bevételt hozott a főállásom mellett. Végül 2002-ben döntöttünk úgy, hogy megéri belevágni egy saját nyomda kiépítésébe.
A nyomdáról mindenkinek egy gyár méretű épület jut eszébe benne hatalmas gépekkel…
- Mi azért nem ebben a méretben kezdtük: az első üzem mindennel együtt száz négyzetméteres területű volt. Ebben volt a nyomdagép, a vágógép, minden eszközünk, de az iroda és a mosdók is. Nem is kellett nagyobb tér, mert először egyedül, a barátok és a család segítségével dolgoztam, csak hónapok múlva vettem fel az első alkalmazottat.
És mára mekkorára nőtt a cég?
- A nyomdánk összesen 2500 négyzetméteren üzemel és több mint 60 főt foglalkoztatunk. 2017-re az árbevételünk már meghaladta az 1,5 milliárd forintot.
Ez gyönyörű növekedés, igazi sikersztori. Mi állt ennek a hátterében?
- Egyrészt a válság előtt jól ment az egész piacnak, nem csak nekünk, de ez az ügyfélkezelésen is meglátszott. Azt fontos tudni, hogy a kilencvenes években a nyomdaiparban még túlkereslet volt a kapacitásokra, így sok szereplő nem becsülte meg úgy az ügyfeleit, ahogy kellett volna, még akkor sem, amikorra a 2000-es években már komoly verseny volt a megrendelésekért. Nekünk az volt a sikerünk titka, amit egy beszállítónk fogalmazott meg: mi nem arccal a nyomdagép felé üzemeltünk, hanem arccal az ügyfél felé – és ezt a megrendelők értékelték. Mi már úgy szocializálódtunk – mivel új belépők voltunk a piacon, hogy számunkra az ügyfél igényei a legfontosabbak.
- Igen, nőtt a szervezet és ezzel sokszor nehéz volt nekem is lépést tartanom. Ma már fura, de érzékenyen érintett, mikor először vettünk fel olyan embert a menedzsmentbe, akinek „csak” vezetnie kellett, fizikai munkát nem végzett. Addig jellemzően mellékállásban láttuk el a menedzsment feladatait, én is, ha kellett beálltam csomagolni, pakolni, vagy vágni, amire szükség volt. De a dinamikus növekedés szükségessé tette néhány év után, hogy attól kezdve elsősorban a menedzsment feladatokkal foglalkozzam.
Hogyan, és mikor lépett be a képbe a fenntarthatóság, mikor határoztad el, hogy a zöld nyomdát csinálsz a cégből?
- Engem mindig is nagyon mélyen foglalkoztatott a környezetünk állapota. A mai napig szinte rosszul vagyok attól, ha valaki az utcán szemetel. Ugyanezt látom, csak nagyobb méretekben a világban is, ezért megfogadtam, hogy amit csak lehet megteszek azért, hogy minél fenntarthatóbban működjünk. Ezt a gyakorlatba is átültettük: mi voltunk az első magyar nyomda, amely izopropil-alkohol mentesen kezdtünk el nyomtatni, de számtalan olyan technológiai újítás is van, amelyet a mindennapokban is alkalmazunk. A gépeket például benzinszármazékokkal tisztítjuk, az erre használt rongyokat régen eldobtuk. Ma már külön gyűjtjük, kivonják belőlük a benzinszármazékot és a kitisztított rongyot újra felhasználhatjuk.
Ezek költségcsökkentő megoldások is, tehát üzletileg is megérik.
- Azért ez csak részben igaz. Mivel mi alkohol nélkül nyomtunk, a gépmesternek sokkal kisebb volt a mozgástere, jobban kellett ügyelnie a nyomtatásra. Büszkeséggel tölt el, hogy mindig olyan kollégáim vannak, akik nyitottak az újdonságokra és hajlandóak ennek érdekében áldozatot is hozni.
Jobban keresik az ügyfelek a fenntartható nyomdai megoldásokat?
- A magyar piacon még mindig elsősorban az ár számít. Ha árban nem vagyunk jók, akkor hiába vagyunk zöldek. Ha viszotn a megfelelő árszínvonalat hozzuk, akkor már inkább a zöld megoldás mellett dönt az ügyfél. Csak egy érdekesség: mi rendelkezünk FSC-minősítéssel (Forest Stewardship Council − Erdőgondnoksági Tanács, lásd keretes írásunkat) de az FSC-megrendeléseink 95 százaléka külföldről érkezik. Magyarországon ez még annyira nem fontos, de azért itt is egyre tudatosabbak a megrendelők.
- Az a hitvallásom, hogy a nyomdaipart egyre inkább a környezetkímélő iparágak között kell kezelni. Emellett kitartok. Az Üzleti Etikai Díj elnyerése hatalmas öröm és eredmény volt, amelyet a családom és elkötelezett kollégáim kitartása és támogatása nélkül nem érhettünk volna el. Az elismerés még jobban megerősítette bennem, hogy jó úton járunk. Különösen most, hogy egyre többen felismerik a műanyaghulladékok pusztító hatását, kell még hangosabban mondanunk, hogy a papír környezetbarát. Szinte kizárólag fenntarthatóan kezelt, az erre a célra ültetetett erdőkből származik az alapanyag, ma már a vegyszeres kezelések is minimálisak, nem szennyezzük a vízbázist, és ami a legfontosabb, hogy a papír, - amellett, hogy újrahasznosítható, - száz százalékig le is bomlik a környezetben. Tehát ha még el is dobod a szemetet, a papírszeméttel nem okozol visszafordíthatatlan kárt. Ettől persze még nem szabad szemetelni, minden papírdarabot vissza kell gyűjteni, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést.
Mások is hisznek abban, amiben te?
- Mi a kétezres évek közepén megcsináltuk az ISO 14001-es minősítést, ami arról szól, hogy a hulladék-emisszió, stb kibocsátásunk mérséklését is vállaltuk. Azt hitem, hogy egy évtizeden belül az egész üzleti élet zöld lesz, környezetbarát módon fog működni, hiszen a technológiák most már adottak ehhez. Csalódnom kellett, a rövid távú üzleti érdekek felülírták a hosszú távú érdekeket. Ezt be kell látnia a szabályozóknak is, ha nem kényszerítik ki a változtatást, az üzleti szféra magától nem, vagy csak nagyon lassan fogja magáévá tenni a fenntarthatóság fontosságát. De azért vannak nagyon jó jelek és van olyan, amiben többet is tehetnénk.
Például?
- Jó lenne, ha Európa komolyabban venné a harcot a természetbe műanyaghulladékok ellen. A csomagolóanyagok területén hatalmas előrelépést jelentene, ha jobban szabályozott lenne a műanyaghulladékok visszagyűjtése.
Megtehetnék és meg is teszik. Van olyan ügyfelünk, akinek eddig fóliázott dobozokat gyártottunk, de jövőre átállnak a csak papírcsomagolásra. Ezek apró lépések, de ezekkel az apró lépésekkel tudunk előrehaladni.
És mik a terveid a jövőre nézve?
Az elmúlt években végrehajtottunk néhány nagyobb volumenű beruházást, ezek kihasználtságát fogjuk növelni. 2019-re 15-20 százalékos árbevétel-növekedéssel számolunk, amely részben abból ered, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk majd csomagolóanyagok gyártására, illetve növeljük az exportunkat is Hollandia, Németország, Ausztria irányában. Ami a saját terveimet illeti, most, hogy a legidősebb lányom egyetemre ment, lassan elgondolkodhatom az utódlás kérdésein.
Van gyakorlata?
- Mindhárom gyermekem itt tölti a szünidő egy részét a nyomdában, beállnak ők is dolgozni, segíteni, ha kell, nem ismeretlen nekik az üzem. Remélem, hogy nekik már egy olyan üzleti világban kell boldogulnia, ahol a fenntarthatóság, a környezetbarát működés nem úri szeszély, hanem a mindennapos gyakorlat része.
