A magyarok vállalkozási hajlandósága sajnos hagyományosan nem különösebben magas, pedig a kis- és középvállalkozások erősítése nem csak a GDP növelése, de a társadalom szempontjából is nagyon fontos.
A fiatalok vállalkozási hajlandóságának kérdése azért is különösen fontos, mivel a döntéshozók Európa-szerte a kisvállalati szektor munkahelyteremtésében – vagyis a vállalkozások fejlesztésében és új vállalkozások alapításának elősegítésében – látják a megoldást.
A többség maradna alkalmazott
Egyelőre azonban úgy fest, itthon nem készülnek vállalkozónak a fiatalok. A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás legfrissebb adatai szerint a hallgatók jelentős hányada közvetlenül a tanulmányai befejezése után nagyvállalatnál, vagy kis és középvállalatnál szeretne elhelyezkedni. Különösen a nagyvállalati alkalmazotti létet preferálják, de a közszféra is vonzó célpont.Összességében a fiatalok 86,1 százaléka alkalmazottként szeretne elhelyezkedni a végzést követően.Öt év elteltével az alkalmazotti státusz vonzereje csökken a vállalkozói elképzelések javára, aminek alapján úgy tűnik, hogy a tapasztalatokat alkalmazottként kívánják a hallgatók megszerezni, és ezen szakmai tapasztalatok birtokában merészebben vágnak bele önálló vállalkozás működtetésébe.
A magyar hallgatók vállalkozási szándéka nemzetközi összehasonlításban alacsony. A V4, illetve az EU tagállamok zöme is magasabb vállalkozói hajlandósággal rendelkezik.
A jövő vállalkozója férfi, és már a szüleinek is cége volt
A kutatás eredményei szerint a nők vállalkozási hajlandósága elmarad a férfiakétól. A nők még nagyobb arányban lennének alkalmazottak, és körükben többen vannak azok is, akik egyelőre nem tudják, „mik lesznek a jövőben”.A működő cégeket vizsgálva is jól látható az erős férfidominancia. A Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatás 2017-es felmérése szerint a hazai, legalább három főt foglalkoztató és legalább 50 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-k ügyvezetői, tulajdonosai 82%-ban férfiak.
Szintén összefüggés mutatkozik a fiatalok vállalkozási hajlandósága és a családi vállalkozói tapasztalatok megléte között.
Ha egyik vagy mindkét szülő önfoglalkoztató, az növeli a vállalkozási tevékenység esélyét a fiataloknál nem csak átvevőként, de alapítóként is.
Az ilyen háttér hiánya viszont nem csak azt jelenti, hogy a hallgatók szívesebben látnák magukat alkalmazottként a későbbiekben, de általában nagyobb bizonytalanságot is a jövőbeni karrierrel kapcsolatban.