A trafiktörvény több ezer kiskereskedelmi céget tehet tönkre, mivel cigaretta mellett mást is áruló kisboltok jövedelmezősége olyan alacsony, hogy már kismértékű forgalomkiesés is veszteségessé teheti őket, ezt pedig az alacsony likviditás miatt nem sokáig viselik el az őket működtető vállalkozások. „A kiskereskedelmi cégek száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, ez a dohányboltok megnyitásának köszönhetően várhatóan idén is így lesz, hiszen ezzel megduplázódik az évente újonnan alapított vállalatok száma az ágazatban. A trafiktörvény kiskereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatása is érezhető lesz már 2013-ban, de igazán nagy cégfluktuációs hullámra 2014-ben számíthatunk majd” – mondta Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója.
„Több ezren kerülnek majd az utcára – mondta korábban a Piac&Profitnak Szabados Katalin trafikos, a „Trafik-károsultak” nevű civil szerveződés alapító tagja. – Nekem jelenleg a forgalmam 70 százaléka származik dohánytermékek értékesítéséből, a fennmaradó ajándéktárgyak forgalmából származó bevétel nem lesz elég arra, hogy az alkalmazottamat megtartsam, így ő minden valószínűség szerint elveszti az állását, és nem lehetetlen, hogy nekem is végleg le kell húznom a rolót” – mondta Szabados.
Az Opten szerint az új trafikcégek alapítása miatt 2013-ban várhatóan duplájára emelkedik a kiskereskedelmi egységek alapításának száma, az ágazatban azonban az induló végrehajtások száma is folyamatosan növekvő tendenciát mutat: a 2010-es 1480-hoz képest idén 2500 darab fölötti új eljárás várható, márpedig a főként a NAV által indított végrehajtás a cégek megszűnésének egyik tipikus előjele. A pénzügyi adatokat vizsgálva sem túl biztató a kiskereskedelmi cégek helyzete. Bár az ágazati árbevétel valamelyest nőtt 2010-ről 2011-re, a jelenleg rendelkezésre álló beszámolók alapján azonban 2012-ben ez az ellenkező irányba változott. A csökkenő árbevétel ráadásul egy erősen kivéreztetett szektort ért el, hiszen a vállalatok az elmúlt években összességében 2 százalék körüli árbevételhez viszonyított veszteséget könyveltek el, utoljára pedig 2007-ben volt nyereséges. Az ágazati szintű veszteség 2010 óta folyamatosan meghaladta az 50 milliárd forintot, amit hosszú távon akkor sem bírna el a piac, ha a követelésállomány nem növekedne többmilliárd forinttal évről évre.
A magyar dohánypiac méretét az éves 500 milliárd forintos forgalom mellett jól érzékelteti, hogy a főbb árucsoportok közül a dohányáruk részesedése 2012-ben 4,06 százalékos értéket tett ki a teljes kiskereskedelmi eladási forgalomban. Összehasonlításképpen, ugyanebben az időszakban csak az élelmiszerek (26,32 százalék), az üzemanyagok (19,39 százalék) és a gyógyszerek, gyógyászati cikkek (5,43 százalék) részesedése volt magasabb. De összességében a magyarok többet költöttek 2012-ben dohánytermékekre, mint bútorokra (1,33 százalék), ruházatra (3,78 százalék) vagy építőanyagra (2,94 százalék).
Legyen kevesebb termék!
A helyzetet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is aggasztónak tartja, ezért javasolják, hogy a trafikok a jelenleg meghatározott hét termék közül egy időben legfeljebb három cikkcsoportot árusíthassanak a dohányáru mellett, választásuk szerint. Az OKSZ szerint a kis tőkeerejű, kisvállalkozó dohányértékesítőknek ennél szélesebb kínálatára valószínűleg egyébként sem lesz pénzügyi fedezetük, a versenytárs kisboltok nagyszámú tönkremenetelét viszont ezzel meg lehetne akadályozni. „Az új árrésszabály már nem indokolja a túlzottan széles termékkör engedélyezését. Mivel a koncessziós pályázatok benyújtásakor a termékkör bővítését alternatív üzleti tervvel kellett figyelembe venni, a pályázókat az OKSZ szerint javaslatuk elfogadásával érdemi hátrány nem éri” – mondta Vámos György.
Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A magyar jogszabály sokban hasonlít az osztrák példára, de jóval kevésbé rugalmas annál, például a dohányforgalmazó automaták engedélyezésében. A forgalmazás állami monopóliummá válásával azonban várhatóan a feketepiac részesedése tovább növekszik majd 2013-ban.
Népszavazás a trafikokról
A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete pénteken kifogást nyújtott be a Kúriához, mivel jogszerűtlennek tartja annak a népszavazási kezdeményezésnek az elfogadását, amely arra vonatkozik, hogy a trafikok kizárólag dohánytermékeket árusíthassanak. Az egyesület kilátásba helyezte, hogy a kereskedelmi árrés csökkentését célzó népszavazási kezdeményezés kapcsán is élni fog jogorvoslati lehetőségével.
Az Országos Választási Bizottság június végén hitelesítette azt a népszavazási aláírásgyűjtő ívet, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV törvényt, hogy a dohányboltban csak dohányterméket lehessen forgalmazni?” A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete a trafikosok érdekeit szem előtt tartva kifogással élt a Kúriánál a hitelesített kezdeményezés kapcsán, hiszen az egyesület álláspontja szerint a dohánytermék-kiskereskedelem kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, azaz az Alaptörvény által védett tulajdon, így a népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény módosítására irányul. Az egyesület szerint ezért a tárgykörben nem kezdeményezhető népszavazás.
Az MDKE azzal indokolja kifogását, hogy a mintegy 5 000 trafik üzemeltetői csak akkor tudják fenntartani üzletüket, ha a dohánytermékek mellett legalább az Európában jellemző trafikárut (hírlap, ital, üdítő) árusíthatják, illetve megmarad a tervezhető nyereséget biztosító árrésük – ellenkező esetben bajba kerülhetnek azok a kis- és középvállalkozások, akik jelentős forrásokat mozgósítottak új üzletük beindításához.
