A készlet értéke a cégértékre is hatással van

Ha jobban odafigyelünk a készletértékelésre, és arra, hogy attól függően, hogy milyen készletértékelést valósítunk meg, valamint, hogy milyen korrekciós tételekkel korrigálunk, ami hatással van a nyereségre és áttételesen a cég értékére, akkor egy kicsi lépéssel előbbre vagyunk abban, hogy megértsük a cégértékelési összefüggéseket.

Kép: Pixabay

Az EKAER során nem csak a regisztrációs plusz terhek, a kell-e EKAER számot igényelni vagy sem, a biztosítékadási kötelezettség, vagy a végrehajtási eljárástól való aggodalom kell, hogy eszünkbe jussanak, hanem a készletnyilvántartásnak is, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a készlet érték, illetve a készletértékelések milyen hatással vannak a teljes cégértékre.

Ahhoz hogy a készletünk értékét pontosan megtudjuk határozni illetve nyomon tudjuk követni az alábbi számviteli feladatokat pontosan kell ellátni – sorolja Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM elnök vezérigazgatója legfrissebb blogbejegyzésében.

Készlet érték esetében szükségünk van az év végi készlet értékére, amit év végi záráskor határozunk meg, és a leltározási tevékenységgel támasztunk alá. De ahhoz, hogy a mérleget leltárral lehessen alátámasztani, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan el kell végezni. Az egyeztetés nem jelent mást, minthogy a főkönyvben és az analitikában megjelenő számok egyezőségét biztosítani kell. A leltárt az egyeztetés és az ellenőrzés alapján a könyvelés adataiból kell összeállítani.

A leltárazandó eszközök döntő többsége a tárgyi eszközök és a készletek közül kerülnek ki. Ezek az eszközök mennyiségben is mérhetőek, így a mérleg alátámasztásához a tényleges leltározást is el kell végezni.

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról analitikus egyeztetéssel köteles meggyőződni. Ezt legalább háromévente kötelezően mennyiségi felvétellel alá kell támasztani. A mennyiségi felvétel célja a fordulónapon ténylegesen meglévő készletállomány számbavétele. A leltározási időpontnak a fordulónaphoz közel kell esnie. A leltározást akkor kell elvégezni, amikor a készletek mennyisége már nem változik, vagy még nem változott a fordulónaphoz képest.

Miért van szükség cégértékeléskor korrekcióra?
Ha jól működő és nyereséges cégek esetében beszélünk cégértékelésről, akkor az értékelés fókuszpontja a társaság által elért operatív nyereség, vagyis az EBITDA kell legyen. Más kérdés, hogy az itt megtalálható számok mennyire fedik a valóságos értéket.
A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni. Fontos azonban, hogy a fenti szabály csak a kereskedelmi forgalom folyamatosságát szolgáló árukészletekre alkalmazható. A saját termelésű készletek és az anyagok esetében fordulónapi leltározás (mennyiségi felvétel) szükséges.

Készlet záróérték:
Ha a gazdálkodó nem vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást az adott készletfajtáról, akkor hiányról, illetve többletről, az összehasonlítási alap hiányában nem beszélhetünk. Ekkor a leltárban szereplő mennyiség lesz a készlet záróértéke. A záróérték mérlegbe állítása a nyitóállományhoz képest történt állományváltozás elszámolásával történik.

Az állományváltozást az évközi könyvelés során használt számlával, vagyis az anyagköltséggel vagy ELÁBÉ-val, illetve saját termelésű készletek esetében – összköltség eljárás esetén – a STKÁV-val szemben kell lekönyvelni.

Záróérték és készletértékelések FIFO vagy LIFO módszerrel

A készletérték záróértéke fontos paraméter nemcsak méregkészítéskor, de cégértékeléskor is. A készletérték befolyással bír az állományváltozáson keresztül az üzemi eredményre és ezáltal a 2 leggyakrabban használt cégértékelési módszertanra, az összehasonlító (multiple-based) tranzakciós és DCF alapú értékelésre:

mind a DCF és mind az összehasonlító értékelés alappillére az EBITDA érték, amit természetesen minden befektető árgus szemekkel elemez. Ugyanakkor az adott évben jelentkező, a készletértékelésből adódó esetleges egyszeri korrekciós tételek magyarázhatóak a befektetők előtt, de tulajdonosi szemszögből érdemes nagy körültekintéssel figyelni a készletekre, mert nap végén kevesebb adózott eredményt jelenthet a nem megfelelő ellenőrzés és kontroll.

Készlet zárértékre hatással van, hogy FIFO, LIFO vagy más készletértékelési módszertant választunk.

LIFO készletértékeléseket általában magas inflációjú környezetben használják a társaságok, amivel nagyobb adóelőnyt érhetnek el (vagyis az adóalap a nagyobb költségtétel – az ELÁBÉ érték magasabb – miatt alacsonyabb lehet).

LIFO értékelés során a Társaságoknak külön említést kell erről tenniük, és ki kell mutatniuk LIFO és FIFO közötti különbséget (LIFO tartalék).

Ha mindezekkel meglennénk, akkor nézzük, hogy mit és hogyan tudnánk ebből hasznosítani cégértékelésben:

Mivel az értékelések többsége (DCF és összehasonlító módszerek) az operatív nyereségből indul ki (vagyis angol terminológiával az EBITDA-ból ami azüzemi eredmény + értékcsökkenés összege), ezért kritikus az eredménykimutatás.

A Készlet érték mérlegtétel, és mint ilyen közvetlenül nem jelenik meg az eredménykimutatásban. De a készletváltozások már megjelennek az Aktivált Saját Teljesítmények értékén keresztül. Illetve az ELÁBÉ érték kalkulációjánál szintén fontos hogy a nyitó és záró készlet érték megfelelően legyen értékelve.

Fontos napi tanulság, hogy a készletnyilvántartásokon túlmenően szükség lehet nemcsak év végi egyszeri leltárra, hanem időközönkénti leltárra is, hogy esetleges készlet „diszkrepanciák” hamarabb kiderüljenek. Ez azt is jelenti, hogy a méregdrága ERP rendszer nem oldja meg azt a visszatérő operatív problémát, hogy a nap végén a manuális leltározás adja meg a kontrollt a leltározásnál.

MENNYIT ÉR A CÉGEM? ÉS MENNYIT FIZETNEK ÉRTE?
Persze a cégeladás a normál működés, a cég életciklusának természetes eleme is lehet. Hogy mennyit ér a cég, az sok mindenen múlik. A tulajdonosnak folyamatosan tisztában kéne lennie a cég értékével és azzal, hogy ezt mi befolyásolja, hisz így tud olyan döntéseket hozni, amelyek növelik a cég értékét. De tranzakció esetén mindkét fél számára fontos. A cégérték és a tranzakciós ár egyáltalán nem feltétlenül ugyanaz. A cégérték számolható, döntésekkel befolyásolható, külső tényezők függvényében is változhat. A tranzakciós ár alapvetően elvileg korrelál a cégértékkel , de nem feltétlenül, hisz befolyásolja a tárgyalási pozíció, de a cégről alkotott kép és a vele szembeni bizalom is. Hogy hogyan számolható a cégérték, és mivel készüljünk az eladásra, arról itt olvashat bővebben.

Véleményvezér

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát

Mészáros Lőrinc és neje hatalmas luxusba fojtotta a magyar fanyalgók miatt érzett bánatát 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ismét utolérte a Mészáros házaspárt.
Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely

Újabb eseményt szervez Karácsony Gergely 

Nem nyugszik a főpolgármester.
Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak

Nincs neurológiai betegsége Orbán Viktornak 

Nyelvi botlás lehetett csak.
Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo