A flow-élményről negyven éve írt elsőként Csíkszentmihályi professzor, aki ezt olyan állapotként határozta meg, amikor az ember teljesen elmélyül abban, amit csinál. Az elmúlt évtizedekben világsikert elérő és számtalan területen alkalmazott elmélet szerint a koncentrálás és a kontroll érzése ilyenkor nagyon magas, az ember úgy érzi, energiái megtöbbszöröződnek, eltölti az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése. Ezt az érzést bármilyen tevékenység kiválthatja, sportolás, művészeti tevékenység éppúgy, mint futószalag melletti munka, a lényeg, hogy a tevékenységnek konkrét célja legyen, és a kihívást optimális szintre helyezzük.

A flow élmény legfontosabb elemei

• a tiszta cél, amelyet nem csak távlatokban látunk, hanem pillanatról pillanatra is, a következő lépés irányát meghatározva
• a visszajelzés, ami azt jelenti, hogy tudjuk, hogy jól végezzük a munkákat. Ez optimális esetben nem is kell, hogy kívülről jöjjön, interiorizálódik
• egyensúly a kihívások (lehetőségek) és készségek (képességek) között. Ha a kihívások túlságosan kicsik, unatkozni kezdünk, ami végül fásultsághoz vezet. Ez pedig a professzor szerint a legrosszabb állapot egy ember számára. Ha viszont a lehetőségek túlságosan nagyon a képességekhez képest, szorongó állapotba kerülünk.  A kiegyenlített viszony e kettő között teszi lehetővé a flow állpotát.

Csíkszentmihályi Mihály a BDO Akadémia és a MAPI Konzult konferenciáján tartott előadása a flow üzleti alkalmazásának lehetőségével foglalkozott, bemutatva annak a „Good Business” néven futó, valódi döntéshozókkal készült interjúkból kiindult projektnek az eredményeit, amely immár nyolcadik éve zajlik.

Kép:Fotolia

Ennek során számos interjút készítettek meghatározó üzleti döntéshozókkal, akikkel szemben – mint a professzor elmondta – voltak előítéletei. A beszélgetések alatt azonban kiderült, hamis az a kép, ami az üzleti szereplőket egyértelműen arrogáns és önző személyiségekként mutatja be, a sikeres üzletemberek sokkal inkább vízionáriusok, akik érdeklődnek az őket körülvevő világ problémái iránt is.

A professzor hangsúlyozta, a kezdeti, művészekkel és sportolókkal végzett kutatások után hamar egyértelmű lett, hogy a flow nem csak a kreatív tevékenységekben van jelen. Sőt, legtöbbször munka közben történik meg.  A Good Business projekt pedig megmutatta, hogy a flow nem csupán személyre, hanem szervezetre is kiterjeszthető: az adott szervezeti egység annál jobb teljesítményre képes, minél több meghatározó munkavállalója éli át a flow-t.

Alacsonyabb lesz a fluktuáció, kevesebb a betegség és nagyobb az alkalmazottak motivációja. Mindezek eredménye pedig nem egyszerűen boldogabb munkavállalók, hanem az, hogy ha egy vállalat dolgozói minél többször érik el ezt az állapotot, akkor a cég több profitot termel.

„A munka az egyik leginkább örömteli és feltöltő eleme lehet az életnek. Hogy valóban az lesz-e vagy nem, az a közös cselekvésünkön múlik” – véli Csíkszentmihályi.

A vizsgálatok azokat a kulcspontokat is azonosították, ahol a leggyakrabban van gond a cégeknél. Az első helyen a célok hiánya áll. Vagyis a munkavállalók nem tudják pontosan, hogy amit tesznek, az hogyan segíti a szervezetet. Szintén nagyon fontos probléma a visszajelzés hiánya, ami sok cégre jellemző. Bár, mint fent írtuk, ideális esetben a dolgozó ezt már belső megelégedettséggel, önmegerősítéssel „megoldja”, egy kezdeti szakaszban mindenképpen szükség van rá, hogy kialakulhassanak a megfelelő igazodási pontok.

Gyakori probléma az is, hogy az egyes dolgozók képességei nem passzolnak ahhoz  a munkához, amit el kéne végezniük. Ebben az esetben két megoldás kínálkozik: vagy képzést nyújt a cég a munkavállalónak azokon a területeken, ahol erre szükséges van (például valaki kiváló mérnök, de rosszul kommunikál az ügyfelekkel), vagy a munkaköröket változtatjuk meg úgy, hogy az egyébként tehetséges dolgozó több feladatot kapjon olyan területen, ami passzol a készségeihez és kevesebbszer szembesüljön a képességeihez nem illő, ezért frusztrációt okozó feladatokkal. Mindennek viszont az az alapja, hogy fel kell tárni az alkalmazottak képességeit, hogy aztán azokra építhessünk. Az eredmény: élvezetesebb és eredményesebb munka. (Még néhány praktikus tanácsot, ami segíthet elérni a flow élményét több alkalmazott számára, itt talál.)

„A munka amit végzünk, kihat az életünkre – mondta Csíkszentmihályi. Hinnünk kell benne, hogy jó célt szolgál, hasznos, különben megmérgez bennünket, ezt a mérget pedig a környezetünknek is továbbadjuk.”