A munkavállalókra nézve a bejelentés és szerződés nélküli „fekete, vagy szürke” foglalkoztatás következményei rendkívül súlyosak. A munkaviszonyból származó jogok munkaidő, pihenőidő mértéke, legalacsonyabb munkabér, a munkaviszony megszüntetésének szabályai, stb., kikényszerítése, a munkával töltött időszaknak pl. a nyugdíjjogosultság tekintetében történő utólagos elismerése, vagy egyéb ellátás (táppénz stb.) igénylése rendkívüli nehézséget okozhat. (Ráadásul egyre több munkáltató trükközik.)
E mellett a munkavállalónak számos esetben jövedelemigazolásra is szüksége lehet. Lakáscélú hitelt szeretne felvenni, ha nincs az adóhatóságnál jövedelemére vonatkozó adat –, mert „feketén foglalkoztatják”, a fizetését részben vagy egészben „zsebbe fizetik” –, akkor nem kaphat ilyen igazolást, illetve a valós jövedelemének megfelelő igazolás hiányában hitelképessége csökken, a hitelkérelmét a pénzintézet elutasíthatja.
Fontos, hogy a foglalkoztatásra szabályszerűen kerüljön sor
A munkavállalás előtt célszerű a leendő foglalkoztatót ellenőrizni a NAV honlapján www.nav.gov.hu/nav/adatbázisok megtalálható információk alapján. Ezek az adatbázisok tartalmazzák a hátralékos, felfüggesztett, bejelentési kötelezettségüket elmulasztó, be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózókat, amelyeknél kockázatos lehet a munkavállalás.
Munkaviszony esetében
Ragaszkodni kell az írásban megkötött – minimum az alapbért és a munkakört tartalmazó – munkaszerződéshez (ennek egy példánya a munkavállalóé), mivel a munkaszerződést főszabály szerint írásban kell megkötni. A munkaviszonyban álló személy biztosítottnak minősül, vagyis jogosult lesz – egyebek mellett –orvosi ellátásra, táppénzre, nyugdíjra. Ezek az ellátások a társadalombiztosítási ellátások közé tartoznak.
Alkalmi munka, idénymunka
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Itt a munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján (nem kötelező az írásbeli szerződés), a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e foglalkoztatására tekintettel társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, de nyugellátásra, a munkavégzés során bekövetkező esetleges baleset esetén egészségügyi ellátásra, valamint munkanélküliség esetére járó ellátásra jogosultságot szerez. Tekintettel arra, hogy egészségügyi szolgáltatásra (nem balesetből eredő orvosi ellátásra) nem jogosult, akkor saját maga után köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha arra egyéb jogcímen (például GYES-en van, nyugdíjas stb.) nem jogosult.
Háztartási munka: a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. A háztartási munka olyan speciális munka, ami magánszemélyek között írásbeli szerződés nélkül is végezhető (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás). Az, aki ilyen speciális keretek között háztartási munkát végez, társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, tehát ezzel a munkával nyugdíjra jogosító szolgálati időt nem szerez és egészségügyi szolgáltatásra például orvosi ellátásra sem jogosult. Ennél a foglalkoztatási formánál is igaz az, hogy amennyiben a munkavállaló egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult, akkor ezt a jogosultságát egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével szerezheti meg. (Természetesen háztartási munkát lehet végezni a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban is.)
Igazolás a bejelentésről, járulékfizetésről
A munkáltatónak a biztosítottat (a munkavállalót) legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt az állami adóhatóság felé be kell jelenteni. A munkavállaló számára a foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon, illetve a biztosított személy kérésére – bármely időpontban – három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni. Ez tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.
A munkáltatónak e mellett írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg havonta, illetve az éves összesített jövedelemigazolással együtt (a tárgyévet követő év január 31-ig) a jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.
Az említett bizonylatok biztosítják, hogy a munkavállaló igazolással rendelkezzen a szabályszerű foglalkoztatásának tényétől. Egyszerűsített foglalkoztatás és háztartási munkára létesített jogviszony esetében az igazolások kiadásának rendje a következő:
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély nem minősül biztosítottnak, ezért számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme. A mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára alkalmazott személy számára a munkáltatónak az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást nem kell adni.
Miután a háztartási alkalmazott sem minősül biztosítottnak, és a háztartási munkából származó jövedelmét az adóhatóság felé nem kell bevallani, az után személyi jövedelemadó fizetésére sem köteles, e munkavégzésével összefüggésben igazolást a munkáltatótól (kizárólag magánszemély lehet) automatikusan nem kap. Az őt megillető bevétel (bér) összegéről azonban a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Amennyiben a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti. A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.