Azok a személyes jellemzők, amiket a munkáltatók általában pozitívnak tekintenek – mint a proaktivitás, a rugalmasság, a mobilitás, a kockázatvállalás és a fejlődési lehetőségek keresése –, abban az esetben, ha nem teljesülnek a munkavállaló elvárásinak megfelelően, könnyen a váltásra is sarkalhatnak – derült ki a Profession.hu közleményéből.
(Sokszor követnek el a munkáltatók motivációgyilkos hibákat.)
A munkahelyváltást mindig egy döntés alapozza meg, ami néha hosszas töprengés után születik, de előfordul, hogy ad hoc jellegű. „A döntést nemcsak a mikrokörnyezetünk határozza meg, amiben a mindennapjainkat töltjük, de a tágabb, gazdasági makrokörnyezet is befolyásolja, mint például egy újabb adónem bevezetése vagy nagyobb piaci változások. Ezekre reagálunk a személyes jellemzőinknek megfelelően” – magyarázta el a döntés folyamatát dr. Kun Ágota munkapszichológus.
A gazdasági megfontolások mellett a vállalati környezet befolyásolja leginkább azt, hogy a dolgozók mennyire ragaszkodnak a munkaadójukhoz. A szoros munkahelyi kapcsolatok általában hátráltatják a váltást, illetve a jó főnök–beosztotti kapcsolat szintén gátolhatja, hogy a munkavállaló új kihívások után nézzen. Ha a dolgozók úgy érzik, hogy a munkahelyük gondoskodik róluk, és törődik a jóllétükkel, akkor ritkábban merül fel bennük a továbblépés igénye. Dr. Kun Ágota munkapszichológus véleménye szerint az 5–7 évente történő munkahelyváltás előnyös lehet a munkavállaló és a munkáltató szempontjából is, még akkor is, ha ezt konkrét tényező nem indokolja.
Ne égessük fel a hidakat
Dr. Sámson Dorottya munkaerő-piaci szakértő szerint a munkahelykeresés felér egy főállású munkával. Bár sokak számára az számít ideálisnak, ha már a távozáskor magukénak tudják az új pozíciójukat, számolniuk kell azzal, hogy miközben interjúkra járnak, a munkájukat nem fogják tudni ugyanazon a szinten ellátni.
Dr. Kun Ágota és Sámson Dorottya is egyetértenek abban, hogy az interjúk során sosem szabad negatív színben feltüntetni sem a korábbi, sem a jelenlegi munkáltatónkat. Ez minden esetben csak ránk fog negatívan visszahatni, és biztos nem segít abban, hogy elnyerjük az áhított pozíciót.
„Semmiképpen se égessünk fel magunk mögött minden hidat, mert egy szakma általában elég kicsi, főleg Magyarországon belül – tanácsolja a szakértő. – Ha a távozó munkavállaló ajánl valakit a helyére, vagy segít betanítani az új kollégát, az mindenképpen pozitívum, és arról árulkodik, hogy megbízható.”
„Ha önszántunkból távozunk egy munkahelyről, azt rendes felmondással tehetjük meg, így egyoldalúan megszüntethetjük a munkaviszonyunkat, és nem vagyunk kötelesek megindokolni a döntésünket. Fontos azonban, hogy mindezt írásban kell közölni a munkáltatóval. A felmondást nem szükséges személyesen átadni, postai úton is el lehet juttatni a munkahelynek. Innentől veszi kezdetét a kilépési folyamat” – magyarázza el Cselédi Zsolt munkajogász
Ha a szerződésünk nem köt ki hosszabb felmondási időt, akkor törvény szerint 30 napot kell még a munkahelyen töltenünk. Kérhetjük ennek a teljes vagy részbeni elengedését, azonban csak a munkáltató előzetes engedélye alapján mentesülünk a munkavégzési kötelezettségünk alól.
„Ahhoz, hogy hivatalosan is kiléphessünk egy munkahelyről, el kell számolnunk a munkavállalóval, minden eszközt vissza kell adnunk, a tartozásainkat rendeznünk kell. Ami a szabadnapjainkat illeti, az időarányosan járó ki nem adott szabadságainkat köteles a munkáltató pénzben megváltani” – teszi hozzá a jogász.
Mindhárom szakértő véleménye egybehangzóan az, hogy a munkahelyváltás kényes helyzet, ezért maximálisan figyeljünk a törvényi előírásokra, hideg fejjel hozzuk meg a döntéseinket, ne keltsük a régi munkáltatónk rossz hírét, és ne is dicsekedjünk az új pozíció adta előnyökkel. Mindig legyünk tisztelettel azokkal szemben, akik eddig alkalmaztak minket, és azokkal is, akik a kollégáink voltak a régebbi sérelmektől függetlenül.
