Ne kozmetikázzuk a számokat!
A tényekre és a lényegre koncentráljunk. Sem a megrendelőinknek, vásárlóinknak, sem önmagunknak ne hazudjunk azzal kapcsolatban, hogy milyen a cégünk teljesítménye. Ez azért is fontos, mert csak reális alapokra helyezve tudunk olyan üzleti tervet készíteni, ami lehetővé teszi, hogy megvalósulhassanak a legjobb ötleteink. Mondhatjuk azt, hogy a megrendelések vagy kattintások száma sokszorosa annak, mint amit a mérőrendszereink valójában mutatnak és ideig-óráig működhet is ennek a pszichológiája a vásárlóknál, megrendelőknél is, de hosszú távon mégiscsak szembe kell néznünk azzal, hogy mi a realitás. A bevételt, az üzleti kapcsolatainkat, a terveinket ugyanis csak erre alapozhatjuk. Ha így teszünk, akkor a növekedésünk is biztosabb és kiszámíthatóbb lehet. Ugyan súlyosak a vállalkozásokat sújtó terhek, ha viszont a könyv szerinti bevétel jelentősen eltér a valós bevételtől, a vállalkozó már középtávon is maga alatt vágja a fát.
Ne forgácsolódjunk szét!
Fontos, hogy vállalkozóként jól osszuk be az időnket. Számos feladatot kell megoldanunk, menedzselnünk és ezek többsége eleinte szinte megoldhatatlannak és követhetetlennek tűnik. Első lépésként mérjük fel, melyek azok a feladatok, amelyeket mindenképpen szakemberre kell bíznunk és keressük meg azt a valakit, aki ár-érték arányban ezt a legmegfelelőbb módon megoldja nekünk. Ha ezzel megvagyunk, akkor vegyük sorra, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket nekünk kell kézben tartanunk, elvégeznünk, és ezeket átgondolt időbeosztással tudjuk le. Amennyiben van cégtársunk, érdemes szétosztani ezeket a feladatokat, figyelembe véve azt, hogy ki miben erősebb. Ha így osztjuk szét a feladatokat, mindenki gyorsabban végezhet a rá testált penzummal. De ha szétforgácsolódunk, nehéz lesz hatékonyan dolgozni. (Itt olvashat néhány bevált praktikát a túlterheltség ellen!)
Ne dolgozzunk túl sokat!
Amikor valaki belevág egy vállalkozásba, akkor nem ritka, hogy 24 órában és heti 7 napon keresztül dolgozik. Tulajdonosként – sokszor az összes reményünket és pénzünket is a cégbe helyezve – természetes, hogy a legjobban akarjuk csinálni, semmiről nem szeretnénk lemaradni és azt gondoljuk, a fejlődéshez mindig elérhetőnek kell lennünk, minden percben kézben kell tartanuk a dolgokat. A tudatosságot azonban ne keverjük össze azzal, hogy végkimerülésig dolgozunk. A pihenés, a szabadidő, a kikapcsolódás legalább olyan fontos cégvezetőként, mint a teljesítmény. Egy szorongó, stresszes vállalkozó ritkán hoz jó döntéseket. (A burnout nem csak a munkavállalók betegsége!)
Gyakran esünk abba a hibába, hogy mások döntései vagy lehetőségei sokkal vonzóbbnak tűnnek, mint azok a lehetőségek, amelyeket nekünk kínál a sors vagy a piac. Fel kell mérnünk, mit akarunk, mi a célunk és ennek megfelelőn kell keresnünk és választanunk a lehetőségek közül. A „kevesebb néha több”- bölcsessége hasznos lehet számunkra. Koncentráljunk a saját tevékenységünkre és tudatosan válasszunk!
Ne készítsünk, kínáljunk rossz minőségű terméket, szolgáltatást!
Lehet, hogy egy kevésbé jó minőségű terméket gyorsan és viszonylag olcsón előállítunk, de ez hosszú távú stratégiának nem válik be. Olyat készítsünk, amit mi magunk is szívesen megvásárolnánk, így fognak a vevőink, megrendelőink is visszatérni hozzánk. Olyan partnerek legyünk a vásárló és egy másik cég felé is, akivel mi magunk is szívesen kötnénk üzletet.
Ne felfeledkezzünk meg a profitról!
Miközben megvalósítjuk az álmunkat és szervezzük a cég mindennapi dolgait, ne feledkezzünk meg arról, hogy alapvetően azért alapítottunk céget, hogy bevételt termeljünk, profitunk legyen abból, amit csinálunk. Ennek megfelelően kövessük a kiadásainkat, bevételeinket és tervezzük a cég ügyeit. Számoljunk, tervezzünk – ez nem csak magunk miatt fontos, de ha cégtárssal, befektetetővel dolgozunk, esetleg pályázni szeretnénk, akkor a pontos elszámolás és eredményes tervezés nélkül vagy konfliktusokba keveredünk vagy hiteltelenné válunk, esetleg nem vesznek minket komolyan. (Fontos, hogy a cash-flow pozitívban legyen!)
Ne csináljunk úgy, mintha nem lenne konkurencia!
Egészséges dolog, ha bízunk magunkban, az ötletünkben, a képességeinkben. De anélkül céget alapítani, hogy felmérnénk és folyamatosan figyelnénk a konkurenseinket - több mint felelőtlenség. Figyeljünk azokra, akikkel azonos pályán játszunk, tanuljunk tőlük, reagáljunk a vásárlók, felhasználók szokásaira.
Ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy a befektető titoktartási szerződést írjon alá!
Természetesen vannak azok a helyzetek, amikor a titoktartási szerződésnek van létjogosultsága, de az esetek többségében kevés értelme van. Tudjuk, hogy kivel állunk szóba – a komolyan vehető befektetők nem ötleteket lopnak, hanem olyan ötleteket keresnek, amelyekre szívesen adnának pénzt. Egy jó ötlet, egy jó termék, egy magabiztos ötletgazda megállja a helyét enélkül is.
