Jótállásra nem minden esetben köteles, aki valamely árut vagy más dolgot elad, illetve szolgáltatást nyújt. Jótállási kötelezettség két alapon keletkezhet: vagy jogszabály írja elő a kötelező jótállást bizonyos termékekre, ill. szolgáltatásokra, vagy pedig az illető önként vállal jótállási kötelezettséget. (Az önként vállalt plusz egyértelműen javítja az ügyfélélményt, ami pedig súlyos forintokat jelent a kasszában!)
Jogszabály írja elő a kötelező jótállást például egyes tartós fogyasztási cikkeknél, így többek között egyes háztartási eszközöknél, informatikai készülékeknél, gépjárműveknél. Szintén jogszabály szól a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról.
Milyen formában vállalható jótállás?
A jótállás vállalása nincsen írásbeli formához kötve. Így jótállást akár szóban is lehet vállalni. Persze ez utóbbi megnehezítheti a jogosult dolgát, mivel vita esetén neki kell bizonyítani, hogy a másik fél jótállást vállalt.
Mi a különbség a szavatosság és a jótállás között?
Mind a szavatosság, mind pedig a jótállás a hibás teljesítésért való helytállásra vonatkozik. Különbség azonban a kettő között, hogy a szavatossági kötelezettség a Polgári Törvénykönyv alapján mindenkit terhel, aki ellenszolgáltatás fejében valamely terméket értékesít vagy más szolgáltatást nyújt. A jótállás viszont ennél szűkebb körű, és kötelezően csak a jogszabályban előírt vagy önként vállalt esetekben áll fenn.
Lényes különbség, hogy kit terhel a bizonyítási kötelezettség vitás esetben. Jótállás esetén a jótállásra kötelezett csak akkor mentesül e kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a jótállási időn belüli felmerült hiba oka a szerződés teljesítése (pl. az áru átvétele) után keletkezett. Szavatosság esetén viszont a főszabály az, hogy a másik félnek (pl. a vásárlónak) kell bizonyítania, hogy a hiba a szerződés teljesítésekor már megvolt. Ez alól akkor van kivétel, ha valaki fogyasztóként köt szerződést. Fogyasztói szerződés esetén a vásárlástól számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén, a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett.
A jótállási kötelezettség meghatározott ideig, a jótállási időn belül áll fenn. Jogszabályban meghatározott kötelező jótállás esetén a jótállási időt a jogszabály határozza meg, például tartós fogyasztási cikkek esetén 1 év. Egyéb esetekben pedig a jótállásra kötelezett saját vállalása irányadó. A jótállási időt nem csak kifejezett határidő alkalmazásával, hanem más alkalmas módon is meg lehet határozni, így például gépjárművek esetén futott kilométer alapján.
A jótállási igényt a jótállási időben lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a jótállási időn belül közölni kell a kötelezettel az igényt, és amennyiben a jótállási igény teljesítését megtagadja, akkor peres úton kell érvényesíteni az igényt. Főszabály szerint tehát a pert is meg kell indítani a határidőn belül. Kivételt képez, ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget. Ilyen esetben a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított 3 hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt.
Szükséges-e a jótállási jegy?
Alapvető szabály, hogy a jótállás a jótállási jeggyel érvényesíthető. Azonban megeshet, például hogy a jótállási jegyet a kereskedő téves tartalommal állította ki vagy a jótállási jegy átadása elmaradt. Ilyen esetekben ha a fogyasztó a számla vagy blokk bemutatásával tudja igazolni a vásárlást, akkor a kereskedő jótállási jegy nélkül is köteles eleget tenni jótállási kötelezettségének.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
