3+1 kérdés, amit vállalkozóként fel kell tennünk magunknak

Akár kézműves tevékenységgel, akár informatikával foglalkozó cégben gondolkodunk, van legalább 3 kérdés, amire már a legelején gondolni kell. A válaszok módja különböző, de a végeredmény dönti el, hogy érdemes-e egy nappal is tovább menni vagy nem - mondja a MegoldásMost szakértője.

A három kérdés végül, leegyszerűsítve egy dologra vezet: mit veszünk ki a nap végén magunknak a vállalkozásból? Legyünk önzők a végletekig a most következő 5 percre. Ha nem megy, a vállalkozás bukik.

A kérdés,  amit fel kell tenni: mi van ebben a vállalkozásban a magunk számára? Mitől lesz fenntartható, élhető és mitől fogunk belőle megélni? Ezt bontjuk most le 3+1 egyszerű kérdésre. A küldetés fontos, de ha közben éhen halunk, sosem érjük el a célt.

Kép:Flickr

1. Van nyereség? Biztos?

A legbutább képlet szerint a nyereség:

  1. A bevételekből kivonjuk az összes kiadást,
  2. eldugjuk a céges párnacihába a tartalékot és
  3. megvesszük a napi zsíros kenyeret,
  4. ha ezek után pozitív szám marad, akkor nyereséges a biznisz.
Ha startupról beszélünk, a kérdés nem az, hogy azonnal vagy majdnem azonnal képes-e nyereséget termelni, hanem az, hogy ha 4-10 évre visszamenőleg, átlagolva a nyereséget kiszámoljuk, akkor az így kapott szám az iparági átlag felett lesz-e. Azaz a korai fázis mélyrepülése után lesz-e durván nagy nyereség. Egy klasszikusan növekvő vállalkozás esetén a képlet egyszerű: milyen hamar tudjuk elérni, hogy stabil, tervezhető nyereséget termeljünk? (Az induló vállalkozások esetén a bukások egyik fő oka valójában egy számolási hiba. Segítünk elkerülni!)
Cash-flow: így maradjunk pozitívban!
Hogy mire kell ügyelnie egy induló vállalkozásnak leginkább? Arra, hogy legyen elegendő bevétele, és tartsa alacsonyan a költségeit – azaz pozitívban a cash-flow-ját. Van néhány tippünk hozzá!
2. Ki tudjuk fizetni a vállalkozás költségeit?

A kérdés arra vonatkozik, hogy hogy néz ki a cash-flow, azaz hogyan és mikor áramlik ki-be a pénz a bankszámlán. Vagyis amikor egy-egy költség jelentkezik, éppen van-e elegendő pénz,  hogy kifizessük.

Fizetünk magunknak, azt alkalmazottaknak, gyártás esetén a beszállítónak, és fizetünk az alapanyagért és még sok minden másért. Eladni viszont csak akkor fogunk, ha már kész a termék. A pénz pedig még később érkezik be - nagyvállalatokkal való üzletkötés esetén akár hónapokat várunk rá.

Azaz előbb kifelé folyik a pénz, és a nagy kérdés az, hogy a következő kicsordogálás előtt kerül-e a tartályba elegendő. Ha nincs, akkor tartozás keletkezik, ez pedig a következő befolyó pénzt terheli. Ezért lehet kockázatos mikrovállalkozásoknak pályázaton indulni is. Eleinte ez főként költséget jelent, az előfinanszírozás, amire a cég részéről szükség van, pedig komoly cash-flow hiányt okozhat. Itt a nagy lábonlövés az, hogy a támogatási szerződésben a pályázó eredményeket és határidőket vállal, azaz akár van pénz, akár nincs, a pályázónak muszáj dolgozni és költeni.

Startup esetén a probléma, hogy az indulás idején ha nem tudunk már zsíros kenyeret se venni, a vállalkozást terhelő tartozást akkor sem lehet befektetésből finanszírozni. Ez a korai fázisban összekalapált megfelelő mennyiségű 4F-tőkét és realista tervezést jelent. Startup esetén 3-5 hónapnyi céges tartalék és 6-24 hónapnyi zsíroskenyérpénz kell ahhoz, hogy ne a cash-flow hibájába bukjunk bele. Ha ez sem elég, akkor a startup egy drága, de élvezetes kaland volt, és ideje újat kezdeni.

Kiszállni a mókuskerékből: átadni, vagy eladni?
A legtöbb cégvezető előbb-utóbb szembesül azzal a kérdéssel, hogy mihez kezdjen a cégével, ha már úgy érzi kiöregedett az üzletből, át kell adnia a céget az utódjának, vagy értékesítenie kell egy külső befektetőnek. Az átadás, vagy eladás kérdésében azonban nem szabad könnyelműen dönteni, mert mindkét lehetőség tartogat komoly kockázatokat – hangzott el a Piac & Profit által szervezett KKV-Akadémián.
Klasszikusan épülő üzlet esetén a kérdés sokkal egyszerűbb: mindig ki kell tudni fizetni a költségeket. Azaz azonnal cash-flow pozitív vállalkozást kell építeni - persze az elején a saját zsebünk a tartalék. Számoljunk 6 hónapnyi tartalékkal és legyünk nagyon szigorúak magunkhoz. A saját zsebből betett pénz lehet növekedési vagy áthidaló célú, de nem mondhatjuk, hogy egyik sem. Ha nem adjuk vissza magunknak a kölcsönt, a vállalkozásunk valójában egy költséges hobbi.

3. Lesz mit enned 70 évesen?

Ha már a cash-flow rendben van, egyszerű számolás következik. Tegyük fel, hogy nem akarunk a vállalkozás asztala mellől kihalni, hanem tisztes és békés öregkort szeretnénk. Ehhez megtakarítás kell. Ha a nyereség rendben van, akkor elő a kockás papírt – mennyit és hogyan teszünk félre, hogy a zsíros kenyér akkor is meglegyen majd, amikor már nem tudunk vagy akarunk napi 8-16 órát hajtani. Ha ezt nem termeli ki a vállalkozás, van min gondolkodni továbbra is.

+1. Élvezzük amit csinálunk?

Az előző bekezdésben írtunk egy durva számot. Napi 8-16 óra, átlagosan. Bármit is gondolunk, az első 1-2 évben akkor is napi 8 felett lesz az a szám. A kérdés egyszerű: lesz-e bennünk annyi kakaó, hogy ilyen terhelés mellett eljussunk a pozitív cash-flow-ig, a nyereséges működésig, a tisztes öregkorig?

Ha minden kérdésre igen a válasz, mehet a világmegváltás.

A cikk szerzője a Megoldás.Most szakértője.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo