Két hét múlva kiírja az újabb trafikpályázatot a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. – közölte a társaság marketing és kommunikációs vezetője. Légrádi Petra elmondta, a pályázati felhívás a legfontosabb általános tudnivalókat tartalmazza. A részletes pályázati kiírást május 8-án ismerhetik meg az érdeklődők. A megjelenéstől számítva 30 nap áll a vállalkozók rendelkezésére, hogy benyújtsák a pályázatokat, ez a határidő újabb 30 nappal meghosszabbítható – írta az onlinekassza.hu.
A negyedik koncessziós pályázat eredményét március 14-én hirdette ki az NDN Zrt., a nyertesek április 11-ig köthették meg a szerződést. Ezen 127 nyertest hirdettek, 18 településen nem született szerződés. Ennek oka általában az, hogy a szükséges engedélyeket a pályázók nem tudják időben beszerezni, ezek hiányában pedig nem köthető meg a szerződés.
Miközben új koncessziókat pályáztatnak, több száz túl jól menő trafikot megszüntet a kormányzat.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerint 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót nyerő vállalkozások árulhatnak dohánytermékeket. A koncesszió húsz évre szól.
Azokon a településeken, ahol az állandó lakosok száma nem haladja meg a kétezret, legfeljebb egy, ahol meghaladja, legalább egy, és minden kétezer fő után további egy jogosult nyithat trafikot. A koncessziós díj – amit a trafikos fizet az államnak boltonként – kétezer fő alatti településen évi nettó 100 ezer forint, 2 001-10 ezer fő közötti településen 160 ezer forint, 10 ezer lakos fölötti településen 200 ezer forint. Budapesten, megyeszékhelyen és megyei jogú városokban 240 ezer forint az éves díj. A koncessziós szerződést a pályázat eredményhirdetését követő 30 napon belül kell aláírni.
Jelenleg mintegy 5 800 koncessziós joggal rendelkező trafik működik az országban, és további 500 helyen ideiglenesen árulnak dohánytermékeket, amíg nem találnak gazdára ezek a koncessziók is. Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A magyar jogszabály sokban hasonlít az osztrák példára, de jóval kevésbé rugalmasabb annál, például a dohányforgalmazó automaták engedélyezésében. A forgalmazás állami monopóliummá válásával azonban várhatóan a feketepiac részesedése tovább növekszik majd, pedig a legális dohánypiac negyede már így is eltűnt.
