A cégek negyede pályázna a következő három évben egy friss kutatás szerint, EU-források nélkül a tervezett beruházásaiknak csak 40 százaléka valósulna meg. Ki ne szeretne többet költeni beruházásokra, külföldi piacra lépésre vagy éppen az alkalmazottak számának bővítésére?

A megkérdezett mikro- és kkv- cégek vezetői azonban több olyan történetet is meséltek, amikor azon bukott el a dolog, hogy nem is látták át pontosan, a pályázat mire szól, nem voltak rendben a papírjaik, figyelmen kívül hagyták, hogy önerőre is szükség lenne, de az sem ritka, hogy elsiklottak a felett, milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy pályázó cégnek. Annak érdekében, hogy sikeresen pályázzunk, érdemes sorra venni a legtipikusabb hibákat (hogy elkerüljük őket), és feljegyezni a szükséges dokumentumok listáját (hogy időben beszerezhessük őket).

Kép:FreeDigitalPhotos.net/StruartMiles

Gyakori hibák, bakik, félreértések

Ahhoz, hogy sikeresen pályázhassunk, tisztában kell lennünk azzal, mit szeretnénk, mire szól a pályázat, milyen feltételeknek kell megfelelni és milyen határidőket, teljesítéséket kell vállalnunk. Ezek hiányában kellemetlen nem sok esélyünk van megnyerni egy pályázatot, vagy éppen a későbbieknek érnek majd kellemetlen meglepetések minket.

"Kevesen ismerik azt az új szabályt, miszerint a pályázat leadásához 3 árajánlatot kell csatolni minden egyes vállalkozói jogviszonyban tervezett tevékenységhez. Ezeket már a leadáshoz össze kell szedni, ami nagy munka" - magyarázza Balogh Balázs, a GKF Csoport kereskedelmi igazgatója. Tapasztalataik szerint a cégvezetők, tulajdonosok sokszor olyan vállalásokat tesznek, amelyeket egyszerűen nem képesek tartani. "A cégek könnyen belemennek a könnyűnek látszó pénz ígérete miatt olyan létszámtartási vagy eredménynövekedési számokba, amiket szinte biztosan nem tudnak teljesíteni. Ez komoly és nem következmények nélküli hiba" - hangsúlyozza a szakember.

Az sem ritka, hogy a cég nincs tisztában a saját anyagi lehetőségeivel. Ilyenkor fordul elő az, hogy már az önrész előteremtése is gondot okoz és gyakran a projekt háromnegyedénél jönnek rá arra, hogy minden erőfeszítésük ellenére nem elég likvid a cég, nem tudják befejezni a projektet.

„Gyakran előfordul, hogy a pályázók egyszerűen figyelmetlenek. Nem nézik meg, hogy milyen kritériumokat írnak elő számukra. Elkészítik a pályázatot, beadják, de gyakorlatilag semmi esélyük arra, hogy megnyerjék. Feleslegesen fordítottak rá időt és pénzt, hiszen nem is indulhattak volna” – hoz példát a tipikus hibákra Balogh Balázs.

Milyen papírok kellenek?

Ha megtaláljuk a pályázatot, alaposan átnéztük és úgy találjuk, hogy ránk szabták és érdemes próbálkoznunk, akkor a következő lépés, hogy összeszedjük a szükséges papírokat.

„Vannak sztenderd dokumentumok, amelyeket mindenképpen össze kell készíteni: ilyen a jóváhagyott előző éves beszámoló vagy az aláírási címpéldány. Azt is érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a közreműködő szervezetek is egyre felkészültebbek, és sok publikus adatra maguk keresnek rá, így nem is kell fölöslegesen ezeket a pályázathoz csatolni” – mondja Balogh Balázs.

Fontos dokumentum lehet az önerő igazolás a nem 100 százalékban támogatott projektek esetében. Jellemzően a teljes projekt összegének a 25 százalékát kell igazolni önerőként a likviditás bizonyításának érdekében, amit bankszámlakivonat formájában kell csatolnunk.

„A cégeknek arra is figyelni kell, hogy a legtöbb dokumentumhoz létezik egy sablon a pályázat letölthető dokumentumai között, ezek kitöltésére kell leginkább figyelni” – emeli ki a szakember, hozzátéve: adott esetben szakmai önéletrajzokat is kérhetnek olyan kiírások esetében, ahol nagy hangsúly van a szakmai megvalósítók személyén. Ilyenkor jellemzően az Europass önéletrajzok (http://europass.hu/europass-oneletrajz) az elfogadottak.

Cikkünk folytatásában arról írunk majd, hogy melyek azok a feltételek, amelyekre a cégek gyakran nem gondolnak, illetve arról is szó lesz, hogy mi szól amellett, hogy magunk írjunk pályázatot, és mi amellett, hogy erre szakosodott céget bízzunk meg vele.