Harminc nappal, március 18-ig meghosszabbította a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a további trafikkoncessziókra tavaly december 17-én kiírt pályázat elbírálásának határidejét – közölte honlapján a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN). A társaság szerint a döntést a beérkezett pályázatok nagy száma, és "az ennélfogva jelentkező jelentős ügyteher" indokolta. A pályázatra január 18-ig lehetett ajánlatot tenni.
A valóságban azonban a 996 koncesszióra alig 550 pályázat érkezett. Az érdeklődés hiánya elsősorban a törvényi szabályozás visszásságaiból fakad. A trafiktörvényben ugyanis a koncessziót elnyerő pályázóra szigorú szabályok vonatkoznak a Nemzeti Dohánybolt kialakítására, felszerelésére és üzemeltetésére nézve. Maga a koncessziós díj sem olcsó mulatság, hiszen évi nettó százezer forintot (a kétezer lakos alatti kistelepüléseken) nem könnyű kigazdálkodni a várható alacsony forgalomból. Így még a megemelt árrés és az egyéb kereskedelmi lehetőségek mellett sem túl csábító az ilyen községekben trafikot nyitni.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt (trafiktörvényt) 2012. szeptemberben fogadták el, majd az eredeti törvényt decemberben már módosították, e szerint lottót és sorsjegyet is árulhatnak a dohányboltok. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. január 16-án javasolta, hogy a trafikokban a dohánytermékek, dohányterméket kiegészítő termékek és szerencsejáték-termékek mellett hírlap, ásványvíz, égetett szesz, kávé, energiaital és üdítő is kerülhessen a polcokra. Az erről szóló előterjesztést már elfogadta a parlament.
Régiós összevetésben is a legszigorúbb és a legkevésbé rugalmas a magyar trafiktörvény, azaz a dohányáruk forgalmának kiskereskedelmi szabályozása. A magyar jogszabály sokban hasonlít az osztrák példára, de jóval kevésbé rugalmasabb annál, például a dohányforgalmazó automaták engedélyezésében. A forgalmazás állami monopóliummá válásával azonban várhatóan a feketepiac részesedése tovább növekszik majd.
